Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Palkovich Győző - Palkovics György - Palkovics Károly - Péchi Lukács - Pécsi Gusztáv dr - Perényi Kálmán

155 Irodalom, tudomány és művészet. püspöke volt. Meghalt 1899-ben. Irt erkölcstani, jogi és történelmi műveket. L. Zemplén vármegye monográfiáját. Palkovich Győző, esp.-plébános, született Esztergomban 1850-ben. Munkái : Részletes tan- és óratervek a kath. népiskolákban végzendő hittani anyag feldol­gozásához. 1893. Részletes tantervek a népiskola tantárgyainak feldolgozásához. 1893. írt szent beszédeket, értekezéseket, könyvismertetéseket. Palkovics György, kanonok, született Ottóvölgyön 1763-ban. Felszentelése után Szélaknán, Bazinban volt. 1796-ban papnevelöintézeti tanúimányi fel­ügyelő, 1800-ban theologiai tanár a pozsonyi papnevelőben. 1803 ban káptalani könyvtárör, 1816-ban esztergomi kanonok, 1825-ben prépost. Meghalt Eszter­gomban 1835-ben. Egészen a tudományoknak élt. A bibliát lefordította tótra s 1831-ben kiadta. Nagyon sok s becses kéziratot hagyott hátra az esztergomi egyházmegyére vonatkozólag, névszerint: Annales Eccl. Metrp. Strigoniensis. Adparatus ad Hist. Ecc. Metrp. Strigoniensis. Palkovics Károly, volt alispán, szül. 1816-ban. A jogot Pesten végezte s már jurátus korában alkalma volt Németh, a híres szeptemvir mellett az akkori idők nagy férfiaiva megismerkedni. Különösen Kölcsey tett rá nagy hatást. Húsz éves korában Esztergom vármegye aljegyzője lett s már ekkor feltűnt kiváló szónoki tehetségéve ]. 1848-ban a vármegye kormánybiztosa volt. A szabadság­harcz után elfogták és halálos ítéletet kapott, a melyet az utolsó perczben változ­tattak át tizenkét évi várfogságra. Ebből négy és fél évet töltött ki, azután szaba­don bocsátották, de karvai birtokára internálták. 1861-ben első alispánja lett a vármegyének s ekkor szerkesztette azt a feliratot, a mely annak idején az egész országban általános feltűnést keltett, s valamennyi vármegyét fellelkesítette. Azután ismét Karvára vonúlt s itt érte a királyi kinevezés, mely az Esterházy berezegi avak zárgondnokává tette meg. Közben mint orsz.-gyűl. képviselő a Deák-párt tagja lett s mint ilyet a belügyminiszteri tárczával is megkínálták, de ő nem fogadta el. A hetvenes évek végén nyugalomba vonult. Meghalt 1897-ben Esztergomban. Péchi Lukács, az esztergomi egyházmegye területén növekedett föl és a XVI. század második felében az esztergomi káptalan ügyésze volt. Müvei : Kalendarium. Ez az mostani M. D. LXXIX. Esztendőben történendő néminemű dol­gokrul. (Fordítás) 1579. — Szent Ágoston Doctornac, elmelkedő : magan beszélő : es naponkint való imadsagi. M. D. XCI.—Az keresztyén szüzeknek tiszteságes koszorúra 1591. —Az keresztyén hadakozásnak tüköré. 1591. — Hasznos orvosság. Minden lelki betegsegek ellen. M. D. XCVII. —Calen­dariom és ez mostani MDXCVII. esztendőben történendő néminemű dolgokrul (Fordítás) 1597; — Az Test Kornyul való Hét Irgalmassagnak chelekedetiről. 1598. Pécsi Gusztáv dr., theologiai tanár, szül. 1874-ben. Társszerkesztője az ,,Esztergom" czímű keresztény kath. irányú politikai hetilapnak. Munkái: „A fizikai axiómák válsága" 1907. Buzárovits-nyomda Esztergom. „Newton rend­szerének haldoklása" 1908. ugyanott. „A természettudomány reformja" (I. könyv : Newton rend­szere és az új fizikai rendszer ; II. könyv : az új naprendszer). Németül megjelent 1908-ban. „Az Ige testté lőn" karácsonyi színmű 4 felvonásban, 1907 Buzárovits-nyomda Esztergom. „Cursus Brevis Philosophie" I. kötet (Logica Metaphisica 1906) ; II. kötet (Cosmologia. Psychologia 1907.) Perényi Kálmán dr., Esztergom vármegye alispánja, szül. Esztergomban, 1863-ban. Középiskolai tanúlmányait Esztergomban végezte, a hol a főgimnázium­ban fennállott irodalmi önképzőkörnek elnöke, s az ifjúsági ének- és zenekarnak karvezetője volt. Budapesten, az egyetemen tett doktorátust. Már fiatal jogász korában több, előkelő szépirodalmi lapnak munkatársa és az akkor fennállott ,,Irók és művészek Körének" kedvelt tagja volt. Szoros barátságban állott Reviczky Gyulával, a korán elhúnyt kiváló poétával s több akkori fiatal iróval. Jogi tanulmányainak befejezése egybeesik édes atyjának kora elhalá­lozásával. Ez a megrendítő esemény eredetileg tervbe vett életpályájáról, az írói pályáról eltérítette, s özvegy édes anyjával Esztergomba vonúlt, a hol, mint közigazgatási gyakornok, majd mint tiszteletbeli főszolgabíró, a vármegye szolgálatába lépett. Később helyettes árvaszéki ülnök, majd valóságos szolgabíró lett, 1894-ben pedig a párkányi járás főszolgabírójává választatott. Az 1902. évben középponti főszolgabíróvá választották. Az úgynevezett alkotmány-véde­lem idejében, a vármegye volt alispánjának félrevonulása és a főjegyzőnek honti főispánná történt kineveztetése folytán, főjegyző és alispánhelyettes lett. Az alkotmány küzdelem lezajlása után, 1906. évi május 23-án, majd másodízben az 1907. évi általános tisztújítás alkalmával, egyhangúlag a vármegye alispán­jává választották, a mely állását máig a legnagyobb igj-ekezettel tölti be. Palkovich Győző. Palkovics György. Palkovics Ká­roly. Péchi Lukács. Pécei Gusztáv dr. Perényi Kálmán. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 8

Next

/
Thumbnails
Contents