Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM - Szakbizottságok - Tisztikar - 1907. évi zárszámadás

70 Esztergom. Szakbizott­ságok. Tisztikar. 1907. évi zárszámadás. Az 1876. évi XX. t.-cz. a törvényhatósági jelleg megtartását a városok lélekszámának bizonyos minimumához kötötte. így törvényhatósági jelleget nem viselhet az a város, melyben a lélekszám 15.000-en alúl van. Eszter­gom város közönsége ugyan a műveltségnek olyan fokán állott már 1876-ban. hogy, ha a lélekszám 9000 volt is, intelligencziájának nagy fejlettsége és köz­gazdasági helyzete nem érdemelte meg azt, hogy a várost a törvényhatósági jellegtől megfoszszák ; nem is említve azt, hogy ősi múltja egyenesen megköve­telte, hogy rajta ily jogfosztás el ne követtessék. A változhatatlanba azonban bele kellett nyugodnia, ám az idő hovatovább megmutatta, hogy alárendelt közjogi állásában is folytonosan arra törekedett, hogy régi törvényhatósági jogának visszanyerésére minden lehetőt elkövessen. E végből — mert tagad­hatatlan. hogy ez a szempont volt a fő — 1893-ban egyesült a hozzáépült Szent­Tamás, Érsek-Víziváros és Szentgyörgymező volt politikai községekkel, a minek következtében, — mint az 1900-iki népszámlálás eredménye mutatja, — lakos­ságának lélekszáma a 18.000-et érte el. — Az egyesítés természetesen az addigi község szervezet kibővítésével is járt. A városi képviselőtestület tagjainak száma, a szavazati joggal bíró tisztviselőket is ide értve, 172-re emelkedett. Ugyanekkor készült el Földváry István dr.-nak, a város főügyészének jeles mun­kája, a szervezési szabályrendelet, mely a képviselőtestület, tanács, szakbizott­ságok és árvaszék szervezetén kívül, a tisztviselői statusról és annak a városhoz való viszonyáról, kötelmeiről, jogairól, stb. stb. rendelkezik. A város önkormányzatának segítségére a következő szakbizottságok álla­nak : Ellenőrző, jogügyi, közművelődési és tanügyi, pénzügyi, gazdasági, építészeti közegyészségíigyi, kórházi, közjótékonysági és szegényügyi, illetve könyvtári bizottságok. A tanács a polgármester elnöklete alatt hét tagból áll. A tanácsüléseken a nem tanácstag tisztviselők, mint önálló referensek, szavazati jog nélkül működnek. A jelenlegi tisztviselői status, élén a polgármesterrel. 42 tagból áll. Esztergom szab. kir. rend tan. város tisztikarának névsora, viselt állás szerint, a következő : Polgármester és árvaszéki elnök : Vimmer Imre, rendőrkapitány: Unger Hugó, gazdasági tanácsnok : Rothnagel Ferencz, pénzügyi tanácsnok és polgár­mester-, illetve á,rv. elnök-helyettes : lovag Hojfmann Ferencz, főjegyző : O'sváth Andor, főügyész és árv. ügyész: Földváry István dr., köz- és váltó ügyvéd, tanács­jegyző : Brenner Antal dr., mérnök: Tiefenthal Gyula, főszámvevő: Huray Ferencz, erdőmester: Nozdroviczky Miklós, kerületi orvosok: Áldori Mór dr. és Berényi Gyula dr., állatorvos : Székely Henrik, házi és árva-pénztárnok: Kottra Kálmán, adópénztárnok: Fray Vincze. házipénztári ellenőr: KoksaTivadar, adó­pénztári ellenőr: Bérczy Endre, közgyám és polgármesteri fogalmazó: Sinka Ferencz, végül 3 gyakornok, a kik valamenynyien az 1886. XXII. t.-cz. 73. és 74. §§-ai értelmében elöljárók. — A segéd- és kezelőtiszti status tagjait névsze­rint felsorolni e helyütt szükségtelen lévén, a fentiek alapján csak megállapít­juk, hogy a város közönsége nemcsak azzal bizonyította a közérdek szolgálatét tisztelő és elősegítő készségét, hogy ily nagy tisztviselői statust szervezett, hanem azzal is, hogy a tisztviselők és alkalmazottak minősítését, holott ez iránt az 1886. XXII. t.-cz. 74. §-a csakis kivételeket ír elő, akként szabályozta, hogy elöljárói állásokra a legkisebb qualifikáczió gyanánt az érettségi vizsgát, a segéd­és kezelő személyzeti tagokra nézve pedig legalább négy középiskolai osztály sikeres elvégzésének igazolását követeli. — A tisztviselői status (elöljáróság) tagjai — kevés kivétellel — az 1883. I. t.-cz.-ben előírt legmagasabb qualifiká­czióval rendelkeznek és a segéd- és kezelő-személyzet átlagos értelmi képzett­sége is középiskolai teljes végzettségnek felel meg. Ez annyiban dicséretes körülmény, mert bizonyos, hogy egy város csakis akkor vezethető, adminisz­trálható és fejleszthető helyesen és csakis az esetben vihető a modern haladás országútjára, hogyha intelligens tisztviselői vannak. Esztergom város 1907. évi háztartási zárszámadása a következő szám­adatokat tünteti fel : 1. 1907. évi készpénz-bevétel 627.250 kor. 08 f. 2. 1907. évi készpénz-kiadás 6 26.928 kor. 63 f. Készpénz-maradvány 1907. év végén 321 kor. 45 f-

Next

/
Thumbnails
Contents