Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Színészet - Közigazgatás
68 Esztergom. az ipartestületi pénztárak. — E két intézmény az új törvény rendelkezéséhez képest az 1907. évfolyamán az országos munkásbiztosító hivatal felügyelése alá rendelt munkásbiztosító-pénztárrá alakult. Esztergom város közönségének csak a költözködő múzsa nyújt néha-napján pár hétre szórakozást és azt is egy, e czélra sehogy sem alkalmas bálteremben, vagy egyik-másik színigazgató buzgóságából ideiglenesen felállított nyári helyiségben. Állandó kőszínháza sohasem volt Esztergomnak, volt azonban 1895-ig egy magántelken nyári színköre. — Ezt lebontották s azóta a nyári múzsának nincs többé szellős hajléka. — Kőszínházat a város a maga erején nem bír állítani s a kormány sem ad neki segélyt hozzá, így az esztergomi intelligenczia, ha jó előadást akar látni, kénytelen a fővárosba utazni. Esztergom közigazgatása. Esztergom szab. kir. város ősi közjogi állását ez idő szerint homály födi. A város levéltára a török betörés idejében, vagy a hódoltság ideje alatt, elenyészett. Ha tehát helyszíni adatok hiányában a történelmi feljegyzéseket vizsgáljuk és tudjuk, hogy a város Szent István király alatt az ország fővárosa volt s az is maradt IV. Béláig, akkor bizonyosra vehető, hogy oly közjogi állása volt, a milyen az Árpádok korában egyetlen városnak sem lehetett. Számos királyi kiváltságának kellett lennie, azonban —sajnos — erről irás nem beszél. Hogy milyen lehetett Esztergom város szervezete a XVII-ik századig, nem tudjuk, de valószínű, hogy Sz. Istvántól nyert s az árpádházi királyoktól bizonyosan erősebbé tett jogállását a török hódoltságig megtartotta. Legjobban bizonyítja ezt I. Józsefnek 1708-ban kelt privilegium-levele, a melyben a következők foglaltatnak : . . . ,,jó lélekkel meggondolván, hogy Esztergom városának polgárai s lakosai régtől fogva, — ha nem nagyobb, úgy legalább mindama szabadságokkal és kiváltságokkal fel voltak ruházva, a melyeket úgy a régi magyar királyok engedelmével, mint az ország valóságos törvényei alapján más szabad királyi városaink is élveztek és gyakoroltak ; minthogy továbbá épen régi kiváltságai is több, mint elegendőképen is bizonyítják, hogy az említettük polgárokés lakosok különféle tágkörii szabadságokkal, kedvezményekkel, kiváltságokkal és engedményekkel bőségesen el voltak látva : ennélfogva úgy erre való tekintettel, mint azon okból, hogy némely híveink, az okos és gondos mostani polgármester, bíró- és a többi tanácsosok, hites polgárok és lakosok stb. stb. — a helyek és idők követelményeihez képest mindenkor kiváló buzgalmat és odaadást tanúsítottak s ezt — főleg magyar szent koronánk, felséges dinasztiánk, valamint felségünk iránt is következetesen s ernyedés nélkül tényekkel is igazolták stb. stb. — ennélfogva mi is ezen polgárainkat és lakosainkat kegyelmessé günk és adakozó bőkezűségünk részeseivé akarjuk tenni, hogy kegyelmességünk útján ismét régi virágzásuk és boldogabb állapotuk fokára juthassanak stb. stb. Mindezek és néhai felséges atyánknak még 1703. évi okt. 23-án kelt kegyes intézkedése által is indíttatván, — elhatároztuk, hogy Esztergom városunkat az ő polgáraival, letelepült idegeneivel és lakosaival ismét visszahelyezzük egykori állapotába s Magyarországunkkal, annak karaival ésrendeivel újra egyesítjük ; azonfelül azt is megengedjük, hogy mind az ország törvényei, mind pedig a többi szabad királyi városaink közszokásai értelmében e várost megillető minden általános és részleges jogokat, szabadságokat, kiváltságokat és mentességeket szabadon gyakorolhassa és élvezhesse stb. stb." Esztergom szab. kir. város ez alapon 1710 június hó 2-án szervezkedett s ugyanakkor tartotta tisztújító közgyűlését is, annak vezetésére Budáról kiküldött kamarai tanácsos elnöklete alatt. — A város önkormányzata 40 tagból választott külső és 12 tagból alakított belső tanács kezében összepontosúlt. A belső tanács a tisztikar volt s ez gyakorolta a helyhatósági jogokat és ez volt egyúttal a városi törvényszék is. Ez időből megemlítésre érdemes, hogy az 1712. évi összeírás Esztergomban 300 családot talál 1), mert a lakosság a török hódoltság alatt nagyon kipusztult. Szomorú világot vet a város anyagi viszonyaira az 1714. évi költségvetés is, melynek kiadási része összesen 4376 forintot tüntet fel. Itt meg kell azonban jegyeznünk, hogy abban az időben a városi tanácsosok és tisztviselők 1 Városi levéltár fasc. I. Nr. 3. Színészet. Közigazgatás.
