Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Erdőség - Vadászat
58 Esztergom. Mezőgazdaság, Erdőség. Vadászat. A bor — sajnos — igen olcsó. Szüretkor a legkitűnőbb bormust hektoliterje 32, 36 és 44 koronába kerül, míg a fiatal, közepes minőségű bor 38—40, a jobb 44 és a legjobb qualitású (fajbor) 48—54 koronájával vásárolható. Az esztergomi határ — régi bortermelő hely lévén 1) — természetesen pinczékben is bővelkedik. Legelső pinczéje a herczegprímásnak van. Erről a várhegy leírásánál már szóltunk. A városhoz közelebb eső pinczék felett terjedelmes présházak vannak. Ezeket tulajdonosaik nyári tartózkodásra alkalmas helyiségekké alakítják át s bizonyosan eljő az az idő, a mikor Esztergom szőlőhegyei a nyaralók tömegével fognak dicsekedhetni. A város határában a nép mezőgazdálkodást folytat, sajnos azonban, ez a gazdálkodás majdnem rendszer nélküli. A különben termékeny földeken egymásután folyton szemes terményeket vetnek. Búza, rozs, kukoricza váltogatják egymást, a nélkül, hogy öt-hat esztendőben egyszer másnemű növényeket látnánk. Az igaz, hogy a nép a saját földjeit elég jól trágyázza és míveli, de hogy a talaj kimerülése valamikor mégis bekövetkezik, több mint bizonyos. Sajnos tapasztalás, hogy a földmívelő nép a krumplin és babon kívül más konyha-növényt általában alig termel, s e miatt a város piaczát komáromi, és az esztergomi határban szorgoskodó bolgár kertészek látják el, holott ha a nép a répa, petrezselyem, paradicsom, ugorka, stb. termelésével foglalkoznék, jelentékeny jövedelemtöbbletre tehetne szert. A városban a szó szoros értelmében vett állattenyésztés nincs. A legelőt inkább a tejelő és az igás állatok részére tartják fenn. A város közönsége az 1894 : XII. t.-cz.-ben előirt kötelezettségénél fogva az általában simmenthali (vörös-tarka) állatállományhoz gyönyörű tenyészapa-állatokat tart s e részben minden dicséret megületi; az állattenyésztés ujabban fejlődik is. ^ , A hivatalos város, a kommunitás, jelentékeny ingatlan vagyonnal rendelkezik, sajnos azonban, hogy mezőgazdasági mívelésre alkalmas területei szerteszét feküsznek, e miatt kénytelen azokat— bár eléggé jó bevétellel, — bérbe adás útján értékesíteni, saját czéljaira csak annyit míveltet, a mennyin az általa fenntartott igás- és tenyészállat-létszám részére takarmány terem. Van a városnak különféle határkikerekítéssel és vásárlással több mint 5000 kat. holdra terjedő erdőterülete is. Az erdőtörvény életbe lépte előtt a városi erdő igen elhanyagolt állapotú volt. Akkor azután szakszerű kezelés alá vétetett s az immár negyvenedik szolgálati évét töltő Nozdroviczai Nozdroviczlcy Miklós erdőmester gondos munkássága folytán olyan objektuma lett a városnak, a mely értékében és jövedelmezőségében legelső rendű. A mikor az erdő szakszerű kezelés alá került, több volt benne a hárs, kőris, éger, vadcseresznye és egyéb nem értékes fa, mint az erdőmívelés szempontjából komolyan számba vehető egyéb fanem. A nem alkalmas fanemeket lassan, és az erdő állagának sérelme nélkül, szépen felváltotta a nemes tölgy és ma az egész erdőben a tölgy az uralkodó. A városi erdő összes jövedelme az 1908. évre szóló költségvetés szerint 51.294 korona 92 fillérben irányoztatott elő, de az okszerű kitermelés, illetve gyakorlatias értékesítés ez előirányzatot 20.000 koronával emelte. Az erdészeti kiadások főösszege 27.461 korona 82 fillér az előirányzatban, így tehát Esztergom város erdeje az 1908. év folyamán 43.833 korona 10 fillér tiszta jövedelmet biztosított. Az erdőt az erdőmester felügyelete alatt öt erdővéd kezeli. Az erdei fatérmést a város raktári úton értékesíti. Az erdő jövedelmeihez tartozik még az ott gyakorolt vadászati jog bérlete is, azonban ennek összegét nem az erdei jövedelmek között számolják el. A város erdeje kiváltkép nagy vadban dús. Legutóbb 6000 korona bért fizetett érte néh. gróf Schlick Ervin, a nemrég elhúnyt dúsgazdag osztrák főúr. A bérlet most áll újabb értékesítés alatt. — Az erdőben a város tulajdonában levő újonnan épült szép vadászkastély áll, több holdas park közepén. Ettől nem messze egy fából épült vadászház s melléképületei állanak a bérlő rendelkezésére. — Szarvas tömérdek van a városi erdőben, mely különben határos a m. kir. közalapítvány pilismaróti 12.000 holdas rengeteg erdőségével, illetve folytatása annak az erdőségnek, a mely Pest vármegyében Leányfalunál kezdődik s magában foglalja a Már a rómaiak is mívelték itt a szőlőt. 1900-ban az Ispita-hegyen feliratos sirkövet találtak. Egy római tiszt serleget tart kezében. A domborművet fürtökkel ékes szőlő-guirland futja körül. Látható a Tört. társulat muzeumában.
