Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Széchenyi-kaszinó - Kath. kör - Kath. Legényegylet - Nőegyletek - Egyéb egyesületek - Egészségügy - Menedékhely - Kórházak
Esztergom vármegye Tnépe. 55 Esztergom társadalmi élete igen élénk, a mint általában a város közönsége is gazdag intellektuális tulajdonságokban. Első és legrégibb társadalmi intézménye Esztergomnak a félszázad óta fennálló Széchenyi-kaszinó, mely az esztergomi takarékpénztár Lőrincz-utczai bérházának a Dunára néző részében modern komforttal rendezkedett be. A kaszinó nagytermében egy állandó színpad is épült és a tagokból műkedvelő gárda alakúit. Rendeznek ünnepélyeket, felolvasást, színielőadásokat és ezeken kívül igen vonzó összejöveteleket. A kaszinó irányzata teljesen társadalmi s a mi fő, abban az a törekvés nyilvánúl meg, hogy a művelődés eszközei terjedjenek. E végből a kaszinó házon kívül is tevékenykedik, abban, hogy a főgimnázium ifjúságának pályadíjakat nyújt sikerült magyar irodalmi művekért. A katholikus kör az 1890-es évek elején alakúit s mint általában a hasonló jellegű intézmények, nemcsak társadalomművelő és fejlesztő, hanem hitéleti tevékenységet is fejt ki. A Széchenyi-téren földszintes, igen csinos saját házában állandóan pezsgő élet van. A katholikus legényegylet egyike a legrégibbeknek. Széchenyi-téri saját házában a czélnak megfelelő tágas helyiségek állnak a tagok rendelkezésére. Van külön bál-, nagy hangversenyterme is. Látogatottsága igen nagy és a kath. hitélet terén eredményekkel dicsekedhetik. Esztergomban két nőegylet is működik, nevezetesen a Szt. Erzsébetről nevezett kath. jótékony és az izraelita jótékony nőegyletek. Egyéb társadalmi egyesületek : A Szt. Vinczéről nevezett jótékony egyesület, a belvárosi kath. polgári olvasókör, az esztergomi szenttamási és vízivárosi ] kath. és a szentgyörgy mezei kath. olvasókör. A belvárosi olvasókör kebelében egy ifjúsági egyesület is működik. A dal- és zenekedvelők egyesülete nemrég szűnt meg, azonban feltámasztásán fáradoznak. A régi lövész-egylet Szemere Miklósnak, a vármegye köbölkúti kerülete képviselőjének kezdeményezéséből most alakúit meg újból. Van több kath. kongregáczió is, a fi- és a nőnembeliek részére. Az izraelita hitközség kebelében a Chewra-Kadischa, vagy szent egylet fejt ki buzgó működést. Van temetkezési egylet is, mely Szt. Ignáczot vallja patronusául. Esztergomban eléggé szervezett egészségügyi adminisztráczió van, bár az e téren szükséges népjóléti alkotások közül a város még nem mindent váltott magához. Okirataink arról, hogy a város a tá,voli múltban mily intézkedésekkel istápolta a közegészség ügyét, nem maradtak ugyan, mert tudvalevő, hogy épen Esztergom folytonos középpontja volt minden háborúságnak s így a feljegyzések is elpusztúltak. annyi azonban megállapítható, hogy pl. a lakosság ivóvízszükségletének biztosítására a rómaiak idejében vízvezeték szolgált, s hogy az a kétszáz éves török hódoltság idejében pusztúlt el. A vízvezeték a Szt. Jánoskúti, Csurgó- és Czigány-kúti forrásokat vezette a városba. A város területén történt nagyobb építkezéseknél felfedezett régi csatornák azt bizonyítják, hogy Esztergom csatorna-rendszerrel is rendelkezett Hogy azonban a csatornákat mely időben alkották, megállapítani nem lehet s legfeljebb a belőlük kikerült téglák korából következtethetjük, hogy azok a rómaiaktól erednek. Volt-e a XVIII. századot megelőző múltban Esztergomnak kórháza, nem ' tudjuk. 1837-ben építtetett ugyan a város egy azilumot, mely arra szolgált, hogy az önhibájukon kívül elaggott szegény polgárok abban találjanak végső menedéket, ez nem volt kórház, de megtörtént, hogy oda útközben elesett beteg vándorokat is bevittek és azok ott ápolásban és ellátásban részesültek s így vette fel ez az intézmény a nép ajkáról származott ispita (Ispotály) elnevezést, mely a Bach-korszakban már rá is illett, a mennyiben ekkor felerészben tényleg kórházi czélokra rendezték be. Hogy az így előállott kórház-intézmény miként nyert közkórházi, nyilvános jelleget, erre nézve adatokat nem találunk, de az bizonyos, hogy hallgatólagosan viselte és az 1876: XIV. t.-cz. életbeléptetésével mint ilyen működött tovább. A város területén három kórház van. Első ezek között a jelenlegi herczegprímás nevéről elnevezett városi Kolos-közkórház, mely egy nagy telken, pavillonrendszerben, jobbára az áldozatkész meczenások és a város közönségének adományából létesült. Mindössze tíz éves. Szemre elég csinos ; épületei teljesen lapos tetejűek. Két pavillonja egyemeletes. Van ezenkívül egy földszintes belgyógyászati pavillonja, külön, emeletes főorvosi laka, az apáczák részére csinos Széchenyikaszinó. Kath. kör. Kath. Legényegylet. Nőegyletek. Egyéb egyesületek. Egészségügy, Menedékhely. Kórházak.
