Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Mária Valéria-híd - Városháza
Esztergom vármegye Tnépe. 51 a melyet néh. Simor János emeltetett. — Az épület főhomlokzata a Dunára néz és az előtte elterülő park öléből impozáns módon emelkedik ki. — A palotában a herczegprimási lakosztályon kívül egy herczegi lakosztály is van s ezt az uralkodó család tagjai részére tartják fenn. — A lakosztályokon kívül a többi helyiséget a Dunára néző épületben a főegyházmegyei iroda és az udvari papság szobái foglalják el, míg a másik oldalon levő főépületben vannak a hírneves herczegprimási könyvtár, a Simor János-féle, országos közkincsnek mondható képtár s az ezzel együtt kezelt érem- és régiségtár. A nagy Dunát átszelő Mária Valéria-hidat, mely öt óriási ívvel uralkodik a fejedelmi folyam felett, 1893-ban — miután a herczegprímás a régi hajóhídon gyakorolt vámszedési jogáról nagylelkűen lemondott, — kezdteépíteni Cathrv Saléz hírneves hídépítő czég. A hidat 1895 őszén adták át a forgalomnak nagy ünnepségek mellett. A hídszentelést Vaszary Kolos bíbornok-herczegprímás végezte s az ünnepélyen külön hajón az akkori kormánynak több tagja vett részt. A híd felől jövő úttest magas töltésű, folytatása a kis Dunát átszelő vashídon túl, a Sz. Lőrincz-utcza. — Az utczának a városba vezető baloldalát az esztergomi takarékpénztár r.-társaságnak hosszú bérpalotája foglalja el. Az épület egyike a legtartósabb modern alkotásoknak s a városban már évekkel ezelőtt érezhetővé vált lakáshiányt jelentékenyen apasztotta, s a várost szépítette. A másik oldal, modern házakkal, most van kiépülőben. A Széchenyi-téren legelőször ötlik szemünkbe a városháza. Remek barokkstylben emelt egyemeletes épület, mansard tetőszerkezettel. Az épület nyolczvan méter hosszú homlokzata izmos oszlopsoron nyugszik. — A városházát az 1600-as évek végén, köz vetetlen a törökök kiűzetése után, Bottyán János a saját használatára kastélyul építtette. — Ide vonult vissza a karlóczai békekötés (1699) után, hogy öreg korára pihenést találjon. A történelemben részletesen tárgyaljuk későbbi viharos sorsát. Kuklánder várparancsnok hűtlenséggel vádolja, elfogják, javaiból kifosztják, közben szerencsésen megmenekül, felajánlja kipróbált hadvezéri képességeit II. Rákóczi Ferencznek, végig harczolja a kurucz szabadságharczot, de nem a csatamezőn vész el, hanem 1709. évi szept. 25-én, hetven éves korában a hatvani táborban hal meg, betegen. — Gyöngyösön, a Sz. Ferenczrendiek templomának sírboltjában helyezték örök nyugalomra a ,,nép atyját ..Bottyán apót'', mint a hogy jóságáért nevezték Érdekes tudni, hogy habárp„z esztergomiak Bottyánt ,,iígön kedvelték" és ,,kiváltkép örvendettek építkezésin l í, mégis megharagudtak reá akkor, midőn kastélyát Lipót király 1698-ban nemesi kúriává avatta. — Az akkori városi hatóság azért gerjedt fel ez ellen, mert a királyi decretum szerint, ettől fogva a kastély és annak tartozékai nem tartoztak a város joghatósága alá és utánuk polgári terhek nem voltak kivethetők. 1) E miatt a város nemcsak tiltakozott, hanem erőszakhoz is nyúlt. A városi főbíró fegyveresekkel támadta meg a kastélyt, bedöntette a kaput s elfogván Bottyánt, a saját házához hurczoltatta. — A nyitrai káptalan — mert az esztergomi még nem tért vissza, — törvényesen beiktatta Bottyánt, az eljárásnak azonban Csejthey János városi ügyész, az 1655. évi 75. t.-cz. s egyéb uzusra hivatkozva, ellentmondott. — 1704-ben Kuklánder vette birtokba a Bottyán-kúriát és nejének ajándékozta azt. Több mint 21 évig hiába tiltakozott a város a ház nemesi kiváltságai ellen, hiába próbált egyezséget is, semmi sem sikerült. 1726-ban Kuklánder özvegye elhalálozván, végre a kir. kamara két év multával 4000 rajnai német forintért 2) engedte azt át a városnak. — A ház ekkor nem úgy állott, mint most. Egyszerű, empíre-fedélzetű, földszintes kúria volt s 1729-ben építtetett reá a város emeletet. A ház déli oldalán sem állott még a mai tornyos épület, a melyet Mária Terézia 6000 frtos adományának felhasználásával, az 1770-es évek közepe táján, 8041 frtnyi költséggel építtetett a város a gimnázium részére. A tanintézet 1779-ben nyilt meg s száz évnél tovább szolgált e czélra, jelenleg pedig egy részében elemi leányiskola, más részében városi hivatalok vannak. A torony homlokzata alatt a királynő bőkezűségét márványtáblán e sorok hirdetik : HaeC PaLestra AVgVstae Thereslae Regls ApostoLICI MVnIfICA LlberaLItate In CVrla Reglae hVIVS CIVItatIs Strlgonlensis eXsVrreXIt. 1A királyi oklevél eredetije a város titkos levéltárában van. 2 A város titkos levéltára 21. és 22. sz. Archívum Rákóeziánum IX. köt. 40—49 és 785-ik lepján Mária Valériahíd. Városháza. Magyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 3
