Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - A főispán tizéves jubileuma - Vaszary Kolos - 1892-iki választás

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 436 A főispán tízéves jubileuma. Vaszary Kolos 189'2-iki válasz tás. rendeztek a nagy főpapnak. A temetésen a királyt Frigyes főherezeg, József főherczeget pedig fia József Ágost főherezeg képviselte. A kormány részéről jelen voltak gróf Szapáry Gyula, gróf Csáky Albin és báró Fejérváry Géza. Küldöttség képviselte a főrendiházat, képviselőházat, Budapestet, az Akadémiát, a közös hadsereg s honvédség tiszti karát, sok irodalmi, kúlturális stb. testületet, vármegyéket, városokat stb. A főpapság részéről ott voltak Császka, Dulánszky, báró Hornig, Schuszter és Steiner püspökök, az esztergomi főkáptalan, számos káptalan küldöttsége. Ferdinánd bolgár fejedelem is küldött képviselőket. A holttetemet a Bazilika kriptájába helyezték a Rudnay prímás sírfülkéje mellé. A vármegye közgyűlése a nagy halott érdemeit, a melyeket a haza, az egyház és a vármegye körül szerzett, jegyzőkönyvében örökítette meg. Mintha Esztergom vármegye történetében egyéb sem volna, csak öröm és gyászünnep, már az április 29-én tartott közgyűlés megint jubileumi ünneppé vált. A főispánt ünnepelték tíz éves főispánságának alkalmából. A bizottsági tagok csaknem teljes számban megjelentek s Kruplanicz alispán ideiglenesen elfoglalván az elnöki széket, bejelentette a mai nap fontosságát s azt, hogy Vastagh György festővel megfesttették a főispán arczképét, melyet ma lepleznek le. Küldöttséggel hívták meg a főispánt a gyűlésbe, a kit megjelenésekor Kruplanicz alispán üdvözölt hosszabb beszéddel, utána Sujánszky Antal prelátus kanonok szónoklattal, Besenvei Szabó Mihály ódával köszönté, mire a főispán nemes szerénységű beszédben az elhúnyt Simorra, a tisztikarra és a bizottságra hárította a vármegye sikeres működésében amaz érdemeket, a melyeket neki tulajdonítottak. A szeptemberi közgyűlésen áttekintett a főispán az európai politikai állapotokon s a parlament ez évi működésén s szomorúan konstatálta, hogy ennél sivárabb, meddőbb korszakot még nem igen jegyzet föl parlamentárizmusunk története. A követelőleg sürgetett reformok, a közigazgatási állapotok rendezése, a tisztviselők helyzetének javítása, mind elodáztattak. Október 31-én jött meg Esztergomba az a hír, hogy herczegprímássá Vaszary Kolost, a pannonhalmi főapátot nevezte ki október 27-én a király. Az új prímás a polgármester üdvözlő táviratára ezt válaszolta: ,,úgy,érzem, hegy hosszú távollét után Esztergomba haza érkezem." A vármegye üdvözlő táviratára pedig így felelt : ,,A történelem határozta meg a viszonyt Magyarország herczegprímása és Esztergom vármegye között s kijelölte az irányt, melyben haladnom kell, ennek szem előtt tartása mellett legjobb akaratú hazafias és főpásztori törekvésem a haza s szentegyházam javára, Apostoli királyunk dicsőségére és Esztergom vármegye jogosúlt érdekeinek előmozdítására fog irányúlni." Az üdvözlő küldöttség november 17-én tisztelgett az új prímásnál Budán. A főkáptalan vezetője Sujánszky Antal prelátus kanonok volt, a vármegyéé gróf Majláth György főispán, a városé Helcz Antal dr. polgármester. A prímás kedves, egyszerű hangú válaszaiban megkapóak a következő részletek: ,,Midőn Esztergomból, mint egyszerű szerzetes távoztam, nem is álmodhattam, hogy így lássam viszont tanárkodásom legkedvesebb városát . . . Esztergom felvirágzásán kell mindnyájunknak munkálkodni . . . Emelni akarom a várost, nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom, mint egykor a kereszténységnek, úgy most a magyarságnak végvára legyen ..." A város iránti szeretetének már most látható jelét adja, nem akar üres kézzel székvárosába menni. A PárkányEsztergom közötti állandó vashíd és a Buda-Esztergom közötti vasúti összeköttetés tárgyában már beszélt is Baross miniszterrel, egykori kedves esztergomi tanítványával, s rövid időn tápintézetet fog alapítani Esztergomban, a felsőmagyarországi tanítók gyermekei számára. Jlyen gondolatokkal és érzelmekkel volt tele az új herczegprímás a vármegyével és a várossal szemben, mikor ide vezérelte őt a gondviselés. 1892 januárban volt a kévpiselőválasztás. Esztergomban nagy pártharcz folyt Timon Akos szabadelvűpárti és Frey Ferencz ellenzéki között s a heves harcz után Frey Ferencz győzött 55 szavazattal. Ellenben a köbölkúti kerületben a mely rendesen függetlenségi volt, most Kobek István földbirtokos szabadelvű programmal 535 szótöbbséggel győzött Zboray Aladár függetlenségi jelölttel szemben. A dorogi kerületben a volt képviselőt, Reviczky Károlyt ismét egyhangúlag választották meg, függetlenségi programmal. Vaszary Kolos, az új s immár bíbornok-herczegprímás február 1-én érkezett Esztergomba, hogy székét s rezidencziáját elfoglalja. A székfoglalás február 4-én