Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Az okkupáczió - A király jubileuma - Esztergom város ügyei - Főispánválság

232 Esztergom vármegye őstörténete. 445 447 fordulóját, annak, hogy Nagyszombatból ide helyezték át. Ugyanekkor állították föl a Bazilikában a Pázmány Péter szobrát. Méltóan egészíti ki ez adatokat, ha fölemlítjük, hogy június elsején a herczegprímás 100.000 forintos alapítványt tett az esztergom-főegyházmegyei papi nyugdij-alap javára. Márczius 28-án éjjel történt az a megdöbbentő bűntény, hogy Majláth György országbírót gaz rablógyilkosok szobájában megfojtották. A hír nagv sajnálkozással töltötte el az egész vármegye lakosságát, s a főispán iránt, a ki fia volt a boldogúltnak, minden formában megnyilatkozott a részvét. A vármegve jegyzőkönyvében örökítette meg a nagy országbíró nevét, részvétiratot küldött a gyászoló családhoz és küldöttséget a főispánhoz. Október 28-án ünnepelte a város a török rabságból való felszabadulásának 200 éves fordulóját. Szobieszky lengyel király és Lotharingiai Károly herczeg e napon fényes győzelmet arattak a város falai alatt. E győzelem volt kezdete Magvarország felszabadulásának. Ez alkalomból ünnepély volt a főgimnázium épületében, a hol történelmi kiállítást is rendeztek. A prímás hálaadó isteni tiszteletet tartott a főszékesegyházban, s ezen c vármegye és a város küldöttségileg jelent meg, fényes bandériumokkal. Az összes városi és vármegyei testületek képviseltették magukat. Újabb örömünnep volt november 3-án, mikor József főherczeg családjával Esztergomba érkezett a herczegprímás látogatására. Négy napig időztek itt, megtekintették a város nevezetességeit s fogadták a mindenütt megnyílvánúló hódolatot. Olyan jól érezték itt magukat, hogy egy nappal meg is toldották a vendégséget. Deczember 20-án volt a tisztújítás, az összes választást egyhangúlag végezték el s alig történt változás a tiszti karban ; alispán maradt Kruplanicz Kálmán, főjegyző Andrássy János. A választást megelőzőleg volt inkább mozgalom, itt is sorompóba léptek egymással szemben a municzipisták és a czentralisták, s már ekkor is erősen megnyilatkozott az a vágy, hogy a tisztviselők állandósítva legyenek s ne befolyásolja munkájukat az a tudat, hogy pár év múlva már újra ki lesznek téve a választók szeszélyeinek. Az 1884. januári közgyűlésen nevezetes pont volt a vármegyei nyugdíjalap megteremtésének kérdése. Mészáros Károly bizottsági tag már két évvel azelőtt is tett indítványt, hogy az állam vegye át a vármegyei tisztviselők nyugdíj-ügyét. Ennek azonban, hiába terjesztették fel a kormányhoz, nem lett semmi foganatja. Most azt indítványozta, hogy, ha máskép nem lehet, társadalmi úton teremtsék meg az alapot. A közgyűlés bizottságot küldött ki, a mely már a tavaszi közgyűlésre elkészített egy tervezetet, s némi tőkét teremtett a nyugdíj-alap részére. Júniusban folytak le a képviselő-választások. Ezeknek a legfőbb tanúsága az volt, hogy „nem oltár ma már a választási urna, a hová magasabb lelkesedés, által vezéreltetve, szabad meggyőződésnek áldozni megy a választó polgár." Általános a panasz, hogy nem tiszták a választások. A dorogi kerületben Horváth Géza győzött Del' Adámi ellen, szabadelvű-párti programmal. A köbölkúti kerületben szintén szabadelvű párti győzött Hazai Ernő, a függetlenségi Reviczkyvel szemben. Esztergomban ismét Horánszky Nándort választották meg, 150 szótöbbséggel a függetlenségi Német Alberttel szemben. Igv ez alkalommal az egész vármegye kormánypárti volt. Az új ipartörvény október elsején lépett életbe s ez némi változást hozott az iparügyek elintézésében. 1885-ben állították fel a propeller-közlekedést Esztergomban. Ugyanez év márczius havában Simor herczegprímás 200.000 forint alapítványt tett egy felállítandó árvaház javára, az egyházmegye árváinak neveltetésére. S elrendelte a Bazilika kupolájának újra-díszítését 175.000 forint költséggel. A vármegye tavaszi közgyűlésén a főispán megemlékezett az európai politikai viszonyokról, Bismark ünnepel etését állandó béke jeléül tekinti, bá>r ezzel szemben az orosz-angol torzsalkodás háborús hír. Hazai viszonyainkat jellemezve, hosszasan tárgyalta Tisza Kálmán érdemeit s a magyar politika akkori állapotát. A közgyűlés lelkesen hallgatta a beszédet. Részvéttel vett tudomást Báthori Schulcz Bódognak a vitéz 48-as tábornoknak márczius 10-én történt haláláról s elhatározta, hogy emléket emel érdemei megörökítésére. Heves vitára adott alkalmat a magyarosításra irányúló jutalmakról szóló jelentés. Helcz Antal dr. keveselte azt az eredményt, a mit e téren elért a vármegye s kívánta, hogy szaporítsák a jutalmakat, hiszen vannak olyan községek, Tisztújítás. &