Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Honvédsírok

Esztergom vármegye története. 417 Midőn az uralkodó 1865 szeptember 17-én kelt elhatározásával az országgyűlést deczember 10-ére összehívta, gróf Forgách főispáni helytartó október 2-ára, a középponti választmány megalakítása czéljából közgyűlést hirdetett. Ezen előbb Ertl Károly emelt szót,s kifogásolta, hogy a főispáni helytartó elnököl. Palkovics ellenben megnyugodott a főispáni helytartó intézkedéseiben, s indítványára a vármegye közönsége hálaföliratot intézett ö Felségéhez az országgyűlés egy behívásáért. A képviselőválasztások mindenütt a legnagyobb izgalom közepett mentek végbe. Esztergom'városban Besze János, az eddigi képviselő, a ki ekkor a Deák-párthoz csatlakozott, csak négy szótöbbséggel győzött Meszéna János ellen, a kinek megválasztása érdekében a papság is nagy tevékenységet fejtett ki. Köbölkúton báró Baldacci Antal 1357 szóval győzött Koller Antal 986 szavazata ellenében, a táti kerületben Zsitvay Józsefet egyhangúlag választották meg, miután ellenjelöltje, Reviczky Pál visszalépett. Besze János és báró Baldacci megválasztását kérvénynyel támadták meg. A képviselőház azonban Besze János megbízólevelét igazolta, ellenben Baldacci megválasztása ügyében vizsgálatot indított, melylyel Rudnyánszky Flórist bízta meg. Midőn Ö Felsége 1865 deczember 12-én az országgyűlés megnyitására Budapestre utazott, a nánai pályaudvaron a vármegye és a város színe-java kitörő örömmel üdvözölte. A vármegye közönsége nevében Hamar Pál tartott üdvözlőbeszédet. Scitovszky János herczegprímás még a kiegyezés előtt elköltözött az élők sorából. Utolsó tette volt, hogy a legmagyarabb szerzetesrendet, a pálosokat letelepítette Magyarországon ; nekik adta az Esztergomtól két órányira fekvő szentkereszti remeteséget, a hová 1866 augusztus 5-én költöztek be, s a hol szeptember 14-én tartottak első nagyobbszabású egyházi ünnepséget. Utolsó kirándulását is hozzájuk tette szeptember 18-án. Néhány nap múlva szélütés érte, s október hó 19-én meghalt. Hűlt tetemeit október 23-án tették az általa felszentelt bazilika sírboltjába örök nyugalomra. A gyászszertartást Bartakovics Béla egri érsek végezte, számos megyés püspök részvételével. A gyász országszerte nyilvánult. Ő Felségét gróf Bellegarde képviselte a temetésen. Még mielőtt az év bevégződött volna, a vármegyei tisztikarban is változás állott be. Hamar Pál helyébe 1866 deczember hóban Vargha-Józsa Benedek lépett. A második felelős minisztérium megalakulásával (1867 február 17—20) az alkotmányos élet ismét kezdetét vette a vármegyékben. Gróf Forgách Ágoston főispáni helytartó április 13-án a bizottsági tagokat értekezletre hívta egybe, mely elsősorban is a tisztújítás mielőbbi megtartását jelezte a legsürgősebb feladatok egyikének. Az értekezleten történt megállapodás értelmében, a főispáni helytartó a tisztújító közgyűlést április 15-ére hívta egybe. E közgyűlés mintegy határköve a vármegye történetének. E naptól kezdve a vármegyei önkormányzat az alkotmányos tisztikar kezébe jutott. A vármegyei önkormányzatnak az utolsó negyven év alatt végbement fejlődését az alábbi fejezetben ismertetjük. Befejezésül közöljük a vármegyei főispáni helytartók, illetőleg az örökös főispánság megszűntével, a vármegyei főispánok és alispánok névsorát, a mohácsi vésztől napjainkig. Főispáni helytartók : Zeleméry László 1579. Illésfalvi Chutor György 1588. Szász Keresztély Ágost mint gróf Kollonits segédórseke 1701 —1710. Gyaraki Grassalkovich Antal 1759 — 1764. NádRsi Tersztyánszky József 1764 —1769. Korompai Brunswick Antal 1770. Gróf Galántai B üogh László 1778. Gróf Radványi Györy Ferencz kerületi biztos 1785—1790. Nyitra-Szerdahelyi Zerdahelyi Pál 1796. Gróf Czirákv Antal 1809. Gróf Batthyány Vincze 1810 — 27. Gróf Xádssdy Ferencz 1832. Pethöfalvi Uzovich János 1838—45. Andrássy József 1845 — 48. Gróf Forgách Ágoston 1861—1867. Főispánok : Gróf Forgách Ágoston 1871—1881. Gróf Székhelyi Majláth György 1881 —1894. Kruplanicz Kálmán 1894—1901. Szent-Györgyi Horváth Béla 1901—1906. Gyapay Pál 1906. április. Alispánok: Károly Pál 1531. Szalay Tamás 1638—1644. Szárady Ferencz 1644—1657. Hagon Mihály helyettes 1657—58. Rátzkewy Sámuel 1658. Xedeczky Sándor ideiglenesen 1690. Konkoly László I. 1691—1696. Szlavniczai Sándor Imre 1691. Szlavniczai Sándor Menyhért 1696— 1721. Nedeczky Sándor II. 1703. Konkoly László 1705, a kuruczok részéről. Mecséry Ádám 1708. Takácsy András 1716 helyettesek. Pamhakkel Mihály 1720 helyettes. Gyulai és Marczelházai Gyulay Ferencz 1721—1727. Derghi Somogyi László 1728—1744. Xádasi Tersztyánszky János helyettes 172S. Missich Mihály helyettes 1740, Missich Mihály I. 1744—54. Xádasi Tersztyánszky József 1754—1765. Sissay János helyettes 1764. Sissav János I. 1764—1786. Megyercsi Sissay Károly 1786- 1790. Komárom és Esztergom egyesített vármegye alispánja. Ordódy Menyhért 1786— 89 helyettes. Xedeczky Ferencz helyettes 1790. Missich József 1790—1801. Lippay Ferencz helyettes 1796. Csíkvatsártsi Miklósffy Imre 1801—1828. Szabadhegyi Pál 1811 helyettes. Baráthi Huszár Imre II. 1825—28. Baráthi Huszár Imre I. 1828—32. Sárfalvi Heya Imre 11. 1828—1832. Sárfalvi Scitovszky lialá-la. A kiegyezés kora. Főispáni helytartók. Főispánok. Alispánok. \