Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Általános fegyverkezés - Gróf Széchenyi István - Jellasich bán - Kossuth Lajos - A trónváltozás
232 Esztergom vármegye őstörténete. 403 thyány Lajos miniszterelnöktől, melyben 226 nemzetőr kiállítását rendeli el. A vármegye kiállítja ezeket is, a kik Váczra mentek. A horvát betörés hírére a fegyverkezés általános lesz ; már a megyei tisztviselők is kardot kötnek a haza védelmére. Bartha Adolf esküdt Komáromban van, az esztergomi nemzetőrökkel. Kruplanicz Kálmán, a ki Andrássy alispán mellett elnöki jegyzőként szolgált, szintén kardot köt s csakhamar hadnagy lesz a 17. honvédzászlóaljban. Horváth Rezső egy lovas nemzetőr-csapatot alakít. Szept. 7-én felesküszik a vármegyei önkéntes nemzetőri csapat is, melynek kapitányává Pálóczy Tamást, főhadnagyává Koller Jánost, alhadnagyává Domby Antalt és Gabler Ferenczet választották meg. Andrássy alispán még e napon átadja a csapatot Pálóczynak, kinek vezetése alatt a délvidékre mennek. Az ujonczozás vezetésére a kormány még a szept. 18-án tartott megyegyűlést megelőzőleg, Andrássy Mihályt teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki, a ki a közgyűléstől felhatalmazást nyer az ujonczozásra. E határozat értelmében a 19—23 éveseket hívták fel sorozásra. Szeptember 5-én érkezett Esztergomba gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, kinek elméje ekkor már elborult. Orvosa kíséretében kocsin érkezett a városba, hol a Fürdő-szállóban vett lakást. Innen, a gőzhajóállomáshoz menet, a Dunába akart ugrani. De orvosa megakadályozta ebbeli szándékában ; ugrásközben felfogta s az ott levő hajósok segélyével, félig vizesen a primási palota kertjébe vitette. Itt kissé magához tért, mire kocsin elhagyta Esztergomot. Jellasich horvát bán eközben mindegyre közelgett a főváros felé : a sukorói harcz után azonban szégyenszemre Székesfehérvár felé hátrált. A Jellasich közeledtének hírére, Andrássy alispán, attól tartva, hogy a horvát had betör a vármegye területére, október másodikán általános népfölkelést hirdetett ; a népfelkelést két részre osztotta : a jobb szárnyat Huszár Zsigmond parancsnoksága alatt, Kirván és Epölön, a balszárnyat Palkovics Károly vezetésével Bajóthon helyezte el. A népfelkelésnek azonban nem akadt dolga, mert Jellasich a pákozdi (szept. 30) fegyverszünetet felhasználva, sietve felszedte táborát és martalócz hadával Győrön át menekülve, meg sem állt az ország határáig. A Jellasich vert hada után vonuló magyar sereg az osztrák határszélen, Parndorfnál ütött tábort és csupán csak a határszélek védelmére szorítkozott. Ez alatt Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke, lázas tevékenységgel szervezte az ellentállást ; személyesen akart meggyőződni az újjászervezés hatásáról, e végből október 18-án hajón, egy egész dandártól kísérve, elindult a fővárosból. Ugyanaznap este 6 órakor már megérkezett Esztergomba, s a hajóállomásnál, másfélezer nemzetőr élén, Besze János fogadta. Kossuth, a nemzetőrök s az egybegyűlt nép örömrivalgásai mellett, fáklyafénynél szállott ki a hajóból s a hajóállomásról a Fürdő-szállóba ment. Alig ért be a szállóba, égi háború tört ki, s ekkor rögtönözte a nép a Kossuth-nótának ezt a szövegét : ,,Esik eső karikára . . ." A Fürdő-szállóban csakhamar megjelentek a vidéki nemzetőrök parancsnokai és a vármegyei tisztviselők, a kikkel Kossuth értekezletet tartott ; majd pedig az esztergomi főkáptalan tisztelgését fogadta. Másnap, okt. 19-én reggel 9 órakor tovább folytatta útját Komárom felé, követte őt a vele jött 1500 nemzetőr is, a kiket az esztergomiak gazdagon megvendégeltek. Ezekhez csatlakozott 800 esztergomi nemzetőr is, Palkovics vezetése alatt, a kik 19-én délben szintén Komárom felé indultak. A trónváltozás után a helyzet teljesen megváltozott. A császári hadak fővezére, Windisch-Graetz Alfréd herczeg, decz. 16-án megkezdi a támadást a határszélen felállított magyar seregek ellen, melynek vezérét, Görgey Artúrt, előbb Győrig, majd a Vértes hegységig szorítja vissza. A honvédelmi bizottmány mindamellett lázasan szervezi az ellentállást. Szinte nap-nap után érkeznek rendeletei az alispánhoz. A decz. 2-án, tehát épen a trón változás napján tartott közgyűlés ismét a katonaság kiállításával foglalkozik. A trónváltozásról az 1848 decz. 18-án tartott közgyűlésen értesül a vármegye közönsége, mely hazafias lelkesedéssel veszi tudomásul az országgyűlésnek e tárgyban hozott határozatát, valamint a honvédelmi bizottmánynak decz. hó 16-án kelt rendeletét, mely a vármegyét új, mozgó nemzetőrcsapatok toborzására, valamint népfelkelés szervezésére szólította fel ; ezt intézkedés végett kiadták az alispánnak. Andrássy alispán ez Általános fegyverkezés. Gróf Széchenyi István. Jellasich bán. Kossuth Lajos. A trónváltozás.
