Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Althan Mihály - Esztergom ostroma 1604-ben - A várőrség lázadása

232 Esztergom vármegye őstörténete. 369 Ez elővigyázat indokoltnak mutatkozott, mert 1599 okt. 10-én egy török csapat váratlanul Kakat (Párkány) alá szállott, de Schwarzenberg 400 vallonnal rájuk törvén, visszavonulásra kényszerítette őket. 1600-ban az őrség egy része ismét fellázadt a zsoldhiány miatt ; ebben az évben a törökök újból megjelentek Esztergom alatt s a Víziváros kapujára egv petárdát illesztettek, de az őrség ébersége elejét vette a nagyobb veszedelem­nek. 1600 aug. havában ismét béketárgyalások színhelye volt Esztergom. Rudolf biztosai a Ráczváros és a Károlyhegy közötti térségen várták a budai basát, a ki két török főtiszt és 2000 lovas kíséretében csakugyan megjelent. A béketár­gyalások azonban ezúttal sem vezettek eredményre. Pálffy Miklós távoztával gróf Althan Mihály Adolf lett Esztergom pa­rancsnoka. Pálffy alatt az őrség protestáns katonái akadálytalanul tarthattak istenitiszteletet, de Althan a reformátusok prédikálószékét és a harang lábait, a Víziváros egy szabad terén, 1603 decz. havában szétromboltatta, a harangokat pedig a vártemplomba vitette. 1602 július havában a 18.000 emberből álló keresztény had Győrből Esz­tergom alá érkezett, a hol aug. hó közepéig táborozott, de szept. 20-án e sereg, Rusworm parancsnoksága alatt, ismét visszatért Esztergomba, hon­nan Pest felé vette útját, de Pestről nov. 17-én visszatérve, ismét Esztergom alatt táborozott. Itt seregét feloszlatta. 1603-ban újból híre járt, hogy a török Esztergomot akarja elfoglalni, ezért Rusworm tábornagy, Hofkirchen társaságában, aug. 7-én Esztergom alá jött, hova a 30.000 főnyi császári had is csakhamar megérkezett. Mivel a török nem mutatkozott, Rusworm Buda felé vonult. 1604 elején ismét megkezdődtek a béketárgyalások, még pedig, a törökök kívánságára, Pesten. A békebiztosok febr. 7-én érkeztek Kakatra, onnan hajókon Pestre mentek. De mivel a béketárgyalások nem sikerültek, a bécsi küldöttség febr. 19-én elindult Esztergomba, hova 21-én érkezett, azután tovább folytatta útját Bécs felé. 1604 őszén, midőn híre járt, hogy a török Esztergom ellen készül, a kör­nyékbeli falvakból minden marhát Esztergomba hajtottak. A várőrség is jelentékeny erősítést nyert. Kollonich Nándor, ezredével az Esztergom előtti sánczokban, gróf Mansfeld pedig a tamáshegyi erődben helyezkedett el. A török sereg szept. 19-én érkezett Esztergom alá Haszán bég vezérlete alatt, de a várbeliek heves ágyúzása következtében táborát kénytelen volt a Kővágó-hegy alján elhelyezni. 26-án a várbeliek heves rohamot intéztek a törökök tábora ellen, mely alkalommal Hohenlohe Kázmér és Salm grófok, valamint Ammon százados elestek. Október 3-án és 5-én a rohamok megismétlődtek. Az ellenségeskedést csupán a törökök békekövete szakította meg egy időre, de az eredménytelen tárgyalások után, okt. 7-én, a harcz újra kitört, míg végre okt. hó 13-án a török egész táborával felkerekedett és elvonult a vár alól. Bocskay István felkelő hadjáratát a török felhasználta, s amaz egyezség ellenére, melyet a fejedelemmel kötött, elébb Visegrádot támadta meg, melyet a vallon őrség gyáván feladott, majd Esztergom elfoglalására indúlt. Ali basa 1605 aug. 30-án Esztergom alá érkezvén, legott Párkány és Szent ­Tamás megszerzésére törekedett. Esztergom parancsnoka ekkor gróf Oettingen Vilmos volt, a ki nem nagyon bízott a magvarokban, ezért az őrség magyarjai­nak felmondta a szolgálatot, s helyükbe Komáromból kért erősítést. Onnan csakugyan küldtek öt csapatot a Mörspurg-féle ezredből, gróf Dampierre pa­rancsnoksága alatt, s ezek be is jutottak a várba, noha Kakat felől a törökök heves ágyútűzzel fogadták őket. midőn a Dunán. Esztergom felé hajóztak. Szept. 24-én a törökök árulás következtében elfoglalták a Szent Tamás hegyén épült erődöt, majd azokat a sánczokat vették be, melyek az erődtől a Duna felé húzódva, a várost körülvették. Október 1-én a törökök a Vízivárost támad­ták meg, melyet heves küzdelem után bevettek ; e harczban Oettingen is elesett. Dampierre ekkor a várba vonult vissza. Az elcsüggedt őrség azonban lá­zongani kezdett, s a vár feladását követelte tőle, miután látta, hogy Lolla Moha­med nagyvezér új erősítést küldött az ostromló seregnek. Dampierre az őrséo kívánságának vonakodott eleget tenni, mire a fellázadt katonák elfogták és Ali 19* Althan Mihály. Esztergom ostroma 1604­ben. A várőrség lázadása. i *

Next

/
Thumbnails
Contents