Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Hippolyt herczeg - Bakócz Tamás

232 Esztergom vármegye őstörténete. 341 Sajnos, Vitéz János nem fejezhette be nagyarányú építkezéseit ; ebben a közötte és Mátyás király között kitört viszály akadályozta meg. Az egykori fényes palotáiból semmi sem maradt fenn, de az érseki kertek nyomai még most is fellelhetők a várhegy oldalán. Sok viszontagságon ment keresztül az érsek nagybecsű könyvtára is, melynek legbecsesebb részét utóda, Beckensloer János, a midőn Mátyástól elpártolva, Németországba szökött, más kincsekkel együtt, magával vitt. Vitéz János kéziratainak egy részét Konstantinápolyba vitték ; innen egyes példányokat sikerült a könyvgyűjtőknek megszerezni. Vitéz János közvetetlen utódai, Beckensloer János (1473—76) és János arragoniai herczeg (1480—85), a vármegye történetében észrevehető nyomot alig hagytak maguk után. János, arragoniai bíboros-érsek távozása után Mátyás, nejének rokonát. Hippolyt ferrarai herczeget óhajtotta volna az esztergomi érseki székbe ültetni ; VIII. Innocentius pápa azonban 1486 jún. 6-án kelt levelével Hippolyt megerősítését, ennek gyermekkora miatt, megtagadta. Hosszas alkudozások után Mátyásnak 1487-ben sikerült a pápa hozzájárulását kieszközölni ; hogy azonban az érsek ifjú kora miatt az egyház kárt ne szenvedjen, Hippolyt felserdültéig az érseki szék helytartójául Ibafalvi Tamást, a hazai és az egyházi törvényekben egyaránt jártas esztergom-szentgyörgvmezei prépostot nevezte ki. Ibafalvi Tamás, helytartósága alatt, 1493-ban Esztergomban érsek-tartományi zsinatot tartott, a melynek végzéseiből fennmaradt töredékeket Péterffv közrebocsátotta. (Török János i. m. I. 123.) Mátyás király halála után Beatrix befolyása is megszűnt, minek következtében Hippolvtnak sem volt az országban maradása. 1492-ben Rómába ment, a honnan 1494-ben bíbornoki méltósággal visszatérvén, Ibafalvi Tamást állásától elmozdította, s helyébe Arezzoi Donátot, egy teljesen ismeretlen olaszt helyezett. Hippolyt e magatartása visszahatást keltett országszerte; ennek kifolyása az 1495 : XXX. törvény-czikk, a mely kimondja, hogy egyházi javadalmak idegeneknek nem adományozhatok. 1497-ben végre a pápa is beleegyezett Bakócz Tamás egri püspöknek az esztergomi érseki székbe való áthelyezésébe, ezzel az esztergomi érseki tartományban, Jbafalvi Tamás helytartó elmozdítása óta lábrakapott fejetlenség is csakhamar megszűnt. Bakócz Tamás a hanyatló középkor egyik leghatalmasabb alakja, az írók és a művészek hathatós pártfogója, a ki Esztergomot ismét a tudományok és a művészetek középpontjává tette, mint volt Vitéz János prímás idejében. 0 építtette Esztergomban a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt kápolnát, a székesegyház mellett ; ennek tervrajza alkalmasint Peruzzi Boldizsár hírneves építésztől származik, s 1507-ben készült el teljesen. E kápolna csodálatoskép túlélte a századok viharait, s a renaissance-izlés legkiválóbb emlékei közé tartozik. Az ő érseksége alatt mérhetetlen kincs gyűlt egybe az esztergomi prímási palotában. Az ő tulajdona volt a XVI. század elejéről való kehely, melyet jelenleg az Erdődy grófok galgóczi kincstárában őriznek. Étkező termeinek díszedényeiről, valamint az asztalánál használatban levő gazdag készletéről fogalmat nyújt egyik olasz fejedelem követének jelentése, Bakócz Tamás hagyatékának sorsáról, melyben többek között a következőket írja : „három napon át az ezüstedénveket úgy hurczolták ide-oda, akár csak cserépedények lettek volna. Némelyek szerint háromszáz mázsát tett ki súlyuk. Egy aranymíves állította, hogy száz mázsánál mindenesetre több volt ; látni lehetett szarvasokat, madarakat és szarvakat ábrázoló asztaldíszeket, roppant nagyságú edényeket, melyek császári udvartartáshoz sem lettek volna méltatlanok." (Fraknói V. Erdődi Bakócz Tamás élete.) Bakócz Tamás főpásztorkodása alatt, 1510-ben, Esztergomban egyház megyei zsinat volt. 1513-ban, kérelmére, X. Leó pápa az esztergomi érsekségre és a magyar prímásra vonatkozó összes előjogokat megerősítette, ugyanez évben a szentszék a szepesi prépostot és káptalant az esztergomi érsek, — mint az összes magyarországi egyházak főhatósága — alá helyezte, II. Lajos király pedig 1519-ben a magyar prímások pisetum-jogát erősítette meg. Néhány nappal halála előtt jelent meg X. Leó pápa bullája a görög egyesült egyház ügyeinek rendezéséről, a melyet Bakócz Tamás eszközölt ki a szentszéknél. Ilippolyt herczeg. Bakóc:: Tamás.