Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Ferdinánd - Szulejmán szultán - Esztergom ostroma az ellenkirályok alatt

232 Esztergom vármegye őstörténete. 333 Ekkor már Ferdinánd pártja is erősen mozogni kezdett, s főleg arra töre­kedett, hogy János király főhíveit és hadvezéreit elcsábítsa. E végből Batthyány Ferencz bán 1527 márczius havában el is látogatott Esztergomba, de Várdai érseket nem tudta eltántorítani. (Millenn. Tört. V. 48.) Az év nyarán a helyzet lényegesen megváltozott. Ferdinánd hívei előké­szítvén a talajt, Ferdinánd július 31-én tetemes haderővel magyar földre lépett és megkezdte az előnyomulást Buda felé : Győr, Komárom és Tata után, augusztus havában Esztergom városa is meghódolt, de a vár csak néhány napi ostrom után és oly feltétel alatt nyitott kaput, hogy a két parancsnok fegyveresen, a többiek fegyver nélkül, bántatlanul elvonulhassanak. Ferdinánd elfogadván a feltételeket, fényes kísérettel bevonult a várba, hol a papság ünnepélyesen fogadta és Szent Adalbert egyházába kísérte, a hol hálaimát mondott. A várat Oeder Farkas vezérlete alatt 300 főnyi gyalogos őiizetére bízván, tovább folytatta útját Székesfehérvár felé. Várdai Pál, a ki már szept. 3-án Esztergomban hűséget fogadot' Ferdi­nándnak, a székesfehérvári országgyűlésen egyike volt a vezérszereplőknek. A koronázás után, okt. 12-én Ferdinánd ismét Esztergomba jött, a hol egész 1528 febr. hó végéig tartózkodott. (Mill. Tört. V. 56.) 1527—28 telén tehát Esz­tergom ismét királyi székhely, a hadmíveletek s az alkudozások középpontja lett. Ide szállították elébe Bodó Ferenczet, János király hívét, a kit Török Bálint és Pekri Lajos Keresztesnél elfogtak és Ferdinándhoz küldtek. Ferdinánd kész volt szabadságát visszaadni, ha hozzá csatlakozik. De Bodó megmaradt állha­tatosan János király pártján és hűségének áldozatul esett. János király mindenkitől elhagyatva, híveitől' elárulva, a szultán segít­ségéhez folyamodott. Szulejmán 1529. nyarán ismét hadat vezetett Magyar­országba, mely hírre Ferdinánd Besser és Trabinger parancsnoksága alatt, 1000 főnyi segédhadat küldött Esztergomba, de ez^ megkésett s a várba be sem juthatott, mert Szulejmán szept. 12-én Budáról már Esztergom alá érkezett. A szultán érkezésének hírére, Várdai Pál érsek 300 nemes kíséretében elébe ment s magát kegyeibe ajánlotta. Szulejmán kegyesen fogadta az érseket, külön sátrat állíttatott számára, és kitüntetéssel halmozta el. Várdai érsek azonban kénytelen volt a török tábort Bécs alá, majd Bécsnek eredménytelen ostroma után, Budára követni, s csak október közepén menekült meg a kellemetlen vendégségtől. Ferdinánd hadainak vezére, gróf Salm Miklós, a törököt visszavonulási útjában követve, Győr és Komárom megszállása után, Esztergom alá érkezett. Mialatt a város és a főkáptalan követei alkudozásba bocsátkoztak Ferdinánd vezérével, azalatt a zsoldosok hágcsók segélyével megmászták a falakat, ekként a védetlen város csakhamar az ellenség zsákmánya lett, de a vár, melynek kapi­tányává Várdai érsek Mutnoki Mihályt nevezte ki, vitézül ellentállt, gróf Salm pedig, mivel fizetetlen zsoldosai lázongani kezdtek, kénytelen volt előnyomu­lásával felhagyni. Várdai érsek 1529 óta az ellenkirályok egyikéhez sem csatlakozott, s Esz­tergomot semleges területnek igyekezett nyilvánítani. De ezzel mindkét ellen­király bizalmatlanságát és gyanúját vonta magára, minek következtében Fer­dinánd, valamint János király szüntelenül pusztították az érseki uradalmakat. 1530 őszén a szendrői basa dúlta az érsek jószágait és a jobbágyok közül tömérdek embert fűzött rabszíjra. Ugyanebben az évben Szapolyai János hadai vették körül Esztergomot, pedig ekkor ott a török, német és a lengyel követek tanácskoztak, a kiknek eré­lyes fellépésére János király felhagyott az ostrommal. Mialatt Ferdinánd János királylyal felvette az alkudozások fonalát, Rogendorf vezérlete alatt tekintélyes hadat küldött Esztergom és Buda elfoglalására. Rogendorf 1531 őszén csak­ugyan körülfogta Esztergomot, melynek kapuit Várdai érsek, semleges magatar­tására hivatkozva, nem nyitotta ki előtte. Maga az érsek nem volt a várban, hanem egyik jószágán feküdt betegen. Az őrség János királytól remélte a felmentést. A király el is küldte na­szádos hadát Esztergom segélyére, de ezt Lábatlan és Nyergesújfalu között a német hajóhad szétverte. E kudarczra a vár megadta magát. Rogendorf ekkor Buda alá ment, melyet 50 napon át ostromolt, de itt nem boldogulván, decz. 19-én seregével 18* Ferdinánd. Szulejmán szultán. Esztergom ostroma az ellcnkirályok alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents