Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - II. Ulászló - Bakócz Tamás - A Bakócz-kápolna

232 Esztergom vármegye őstörténete. 327 kimutatásban, mert az előbbit az érsek naszvadi és gutái uradalmai adták, az utóbbit az érseki uradalmak szolgáltatták be. (Századok 1872 évf. A modenai Hippolyt-codexek.) Esztergom városa Hippolyt érseksége idején külcsinra az olasz városokkal vetekedett. Hippolyt 1488—89-ben kijavíttatta az érseki várat; 1487-ben az érseki palota már toronyórával volt ellátva. Midőn Mátyás király 1487-ben Esztergomban volt, két nap alatt 1 mázsa és 25 font fáklyát, és 300 darab viaszgyertyát igényelt a világítás. 1489-ben, midőn két ízben is voltak fejedelmi vendégek Esztergomban, ötödfélszáz fáklya, 6240 darab viaszgyertya és 300 font olaj kellett a világításra. Mátyás király halála után (1490 ápr. 6.) az ország rendei, hosszas alkudozások után, Ulászlót választották meg királyivá, kinek érdekében Beatrix, Mátyás özvegye is hathatósan közreműködött, de utóbb reményeiben csalatkozva, Esztergomba költözött, Hippolythoz, a ki ifjú kora miatt úgy sem végezhetvén a koronázási szertartást, el sem ment Székesfehérvárra, hanem bezárkózott az esztergomi várba. Utóbb azonban meggondolván magát, 1490 okt. havában Beatrix ismét Budán termett, a hol II. Ulászló király Bakócz Tamás tanácsára színlelt házasságot kötött vele. Beatrix ezután ismét visszatért Esztergomba. 1491 tavaszán II. Ulászló is Esztergomba jött Beatrix látogatására. Alig hagyta el a király a várost, Beatrix mindenfelé futárokat küldött szét az örömhírrel, hogy a házasságkötés megtörtént. (Fraknói V.: Bakócz Tamás élete 44. lap.) De VI. Sándor pápa e házasságot érvénytelennek nyilvánította ki. Beatrix, miután hasztalan várt, 1501-ben kénytelen volt, nagyravágyó terveiből kiábrándúlva, hazájába visszatérni. Közel egy évtized alatt, míg Esztergomban tartózkodott, óriási összegeket használt fel az érseki jövedelmekből nagyravágyó czéljaira. Eközben Hippolyt érseki széke fölé is vészfelhők tornyosultak Miután Beatrix teljesen elveszítette befolyását a királyi udvarban, a hazai viszonyokkal tapasztalatlan öcscse, Hippolyt helyzete is mindegyre kényesebbé vált. Hogy kellemetlen helyzetéből szabaduljon, Ulászló engedélyével Olaszországba utazott, honnan azonban 1494-ben bíbornoki kalappal visszatérve, csakhamar átvette az érsekség kormányát,. A mint visszaérkezett, a köztiszteletben álló Ibafalvi Tamás érseki helytartót állásától elmozdította s annak helyét egy ismeretlen olasz főpappal, Alezzoi Donáttal töltötte be. E tette nagy fölháborodást keltett országszerte. Az 1495. évi országyülésen a köznemesség hevesen kikelt ellene. Az 1497. évi országgyűlésen azonban a köznemesség Bakócz Tamás kanczellárt sem kímélte, követelvén, hogy egyházi férfiú világi hivatalt ne viselhessen. A köznemesség fellépte következtében II. Ulászló elmozdította Bakócz Tamást a kanczellárságtól, de egyben arra törekedett, hogy kedvelt hívének valamiféle kárpótlást adjon. Ép kapóra jött a köznemesség állásfoglalása Hippolyt ellen. Ezért magához hivatván Arezzói Donát érseki helynököt, előtte kifejezte abbeli kívánságát, hogy Hippolyt mondjon le az érsekségről. VI. Sándor pápa az 1497 decz. 7-én tartott consistoriumban elfogadta Hippolyt lemondását az esztergomi érsekségről, egyúttal beleegyezett Bakócz Tamás egri püspök áthelyezésébe is. 1498 tavaszán Bakócz csakugyan átvette az esztergomi érsekséget, sőt] módot talált arra is, hogy az egri püspökséget megtarthassa, melyet két évre bérbe vett Hippolyttól, a kinek kárpótlásul az egri püspökség jutott, (Millenn. Tört, IV. 364. — Fraknói : Bakócz Tamás élete.) Bakócz Tamás erős kezekkel csakhamar rendbe hozta az érsekség gazdaságait s azokat jövedelmezőség tekintetében magas fokra emelte. Egyházi téren is sok volt a teendő. Ibafalvi Tamás elmozdítása óta az érsekség területén tág terenyílt a visszaéléseknek. Bakócz ugyan megerősítette Hippolyt érseki helynökét, Arezzói Donátot hivatalában, a mely tettével a köznemesség haragját vonta magára, mindazonáltal az egyház kormányát teljesen önállóan maga intézte. Bakócz Tamás érseksége alatt épült Esztergomban a Boldogságos Szűz tiszteletére az a kápolna, mely egész életén át gondoskodásának kiváló tárgya volt s a melyet 1506-ban kezdett építtetni s a következő évben fejezett be, miként ezt a főpárkányzaton végighúzódó latin felírat is igazolja. II. Ulászló. Bakócz Tamás. A Bakóczkápolna.