Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Káptalani birtokok a XIV. században - KÜKÜLLEI JÁNOS

232 Esztergom vármegye őstörténete. 305 az egri káptalanban a Domokos fia János halálával megürült javadalmas kanoniát és lektoratust megadni méltóztassék, jóllehet a nevezett János már a zágrábi, aradi és székesfehérvári egyházak javadalmas kanonokja s e mellett az aradi egyház olvasója (lector) is. A pápa Villa-Novában, 1352 május 25-én kelt levelében készséggel teljesítette a király óhajtását.

1) De az egri olvasó-kanonokságot, melynek tartama alatt atyjával és testvéreivel együtt arról intézkedett, hogy erdejökben, a Volga földén falut telepítsenek, nem sokáig tartotta meg, minthogy András erdélyi püspök kinevezte öt küküllei főesperesnek. Megértjük ezt VI. Incze pápának Avignonban, 1355 június 14-én kelt leveléből, melyben Nagy Lajos király kérését teljesíti. A magyar király részéről ugyanis azt jelenték, hogy Simon fia János halálával régebben megüresedvén a küküllei főesperesség, András erdélyi püspök ezt főpásztori jogánál fogva Miklós fia Jánosra, mint a mi Jánosunkra, akkor egri olvasó kanonokra ruházta, minek következtében János az egri lektorságról le is mondott. Jóllehet semminemű baja se volt új hivatala elnyerésében és békésen, senki ellenkezésével sem ült a mondott főesperességbe ; utóbb mégis, mert azt hallotta, hogy püspöke akkor, midőn őt kinevezé, méltóságától föl volt függesztve és ki volt közösítve, kétsége támadt tehát az iránt, ha vajon e kineveztetése miatt, vagy talán azért, mert a pápa a főesperesség adományozását fönntartotta magának s talán már másnak is adományozta, nem támadható-e meg ? — Alázatosan esedezik tehát Nagy Lajos a pápának, ha az erdélyi püspök nem volt felfüggesztve és ha semminemű fönntartás nem állott a küküllei főesperességre, hagyja annak adományozását helyben ; vagy pedig, ha szükséges volna, új kegyelemképen adja a nevezett főesperességet kedves cselédjének, János volt egri olvasó-kanonoknak, nem tekintvén arra, hogy a nevezett az erdélyi, egri és zágrábi egyházakban, nemkülönben a székesfehérvári társas-káptalanban javadalmas kanoniákat élvez. A pápa ismét készséggel teljesítette a magyar király kérését.

2) Kedves cselédjének pedig azért nevezte János urat a király, minthogy titkos jegyzője volt (suorum secretorum nótárius), valaminthogy ugyanez időben (1335 július 6.) az esztergomi káptalan őt Vásári Miklós érsek jegyzőjének is nevezte,

3) a mi körülbelül egy és ugyanaz, minthogy az érsek kanczellár és a királyi nagy iroda feje levén, az ott működő jegyzőket tágabb értelemben az ő jegyzőinek is nevezhette. De lehet az is, hogy Küküllei János a királyi jegyzőség mellett, az érsek jegyzője és talán már ekkor esztergomi kanonok volt, a miről azonban csak később nyerünk biztos tudomást. Egyébiránt az esztergomi kanonia ez időtájt nem volt valami nagyon kívánatos, hiszen a helyben széket nem tartó kanonok évi jövedelme három márkánál nem volt több,

4) a mi mai pénzünkben 126 korona, sőt ennyi sincs egészen, mert nem ezüstben mérték, hanem dénárokban fizették a márkát. Elfelednünk azonban nem szabad, hogy a pénznek az időben tízszer akkora értéke volt, és hogy egy ekealja földnek, mintegy 150 magyar holdnak az ára rendesen három márka volt. Kétséget nem szenved, hogy János küküllei főesperes, (mely hivatalát élete fogytáig viselte), Vásári Miklós, főleg Keszei Miklós érsekek kedves embere vala, ez utóbbinak pedig úgy a lelki, mint világi ügyekben helytartója (vicarius in spiritualibus et temporalibus) volt.

5) Hogy Keszei Miklós utóda, Telegdi Tamás érsek alatt is folytatta előbb viselt vicariusi hivatalát, kétségtelen.

6) Supplic. Clem. VI. a. XI. f. 11. —Minthogy Xagy Lajos ez időben második nápolyi hadát járta, nem merész az a föltevésünk, hogy Küküllei János, mint Keszei Miklós alkanczellár ós zágrábi püspök segédje, szintén Olaszországban tartózkodott. 2) Supplic. Innoc. VI. a. III. p. III. fol. VI., XV. (135.) — Isivonatban Áldásy regestáiban Tört. Tár, 1895. 75. 1., 185. sz. 3) Anjouk. Okmt., VI., 356. 4) Batthyány, Leges III., 326. 5) Memória consecrationis Basilicae Strigon. 124.—Orsz. levéltúr, DL. 5179. Fejér, CD. IX 111. 367. 516. Előkerül mint ilyen 1359-től 1365-ig. Minthogy pedig Keszei esztergomi érseksége 1358 okt. 8-tól 1366 végéig terjedt, föltehető, hogy ez idő alatt, nem ugyan azonnal kezdetétől fogva,viselte az érseld helytartói tisztet. 6) Kitűnik ez az országos levéltárban őrzött oklevelekből is, melyek regestáit, minthogy eddgelé ismeretlenek, közlöm : A székesfehérvári káptalan előtt megjelennek : Péter fia László néhai István unokája, mely utóbbi „servitor magistri Saracheni" volt egyrészt ; másrészt László, a Szűz Mária oltárának rektora és Tamás székesfehérvári kanonokok, mint János mester Küküllei főesperes és esztergomi vikárius megbízottjai. Ez alkalommal előadja a föntebbi Péter fia László, hogy Visegrád városában fekvő kúriáját, mely délről Zudor Péter, — keletről Gál főesperes és Gye.