Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Az 1382-i zsinat

232 Esztergom vármegye őstörténete. 301 utóbb Novigradon érte, annyira szívére vette, hogy 1387 íebruárius 20-án fájdalmában belehalt.

1) Pótolnunk kell még néhány vonást Demeter bíboros életéből, melyek főleg papi jellemére vetnek derűt. Leszámítva azt a balfogását, hogy a pápától kiközösített Kis-Károlyt megkoronázta, Demeter buzgón kitartott VI. Orbán pápa mellett, a miért viszont ez is teljes bizalommal viseltetett iránta.

2) — Előttünk fekszik a római kamara főnökének, Lajos bíborosnak nyugtája, mely szerint Demeter 1379 szeptember 22-én 440 és 2114 aranyforintot fizetett ; továbbá a Budán tartózkodó Tomasy János firenzei kalmár megbízó-levele, hogy Demeter „esztergomi" bíborostól a pápai kamara számlájára 2333 meg 1500 aranyforintot fölvegyen (1380 április 5-én.

3) — A pontos fizetőt azután megbízta a pápa, hogy a költségek födözésére, melyeket az ellenpápa (VII. Kelemen) okoz neki, Magyar- és Lengyelországból, valamint a Nagy Lajos birodalmához tartozó egyéb országokból az egyházi jövedelmek tizenkettedét beszedje.

4) — Azonképen megbízta, hogy néhai Flórián krakkói püspök hagyatékát, Zaviss krakkói választott püspökkel egyetértve rendezze.

5) Ennek a Zavissnak pedig, miután krakkói püspökké megerősíté, meghagyta, hogy Esztergomba menjen, s ott Demeter bíborossal szenteltesse föl magát.

6) Az egri káptalan és (Czudar) Imre püspök között némely dézsmaügyben pör támadt, mely egy darabig a szentszék előtt folyt ; de a felek aztán közös megegyezéssel Demeter bíborost választották békebíróul, ki a káptalan javára ítélte meg a pör tárgyát. Az ítéletet azonban nem akarták kiadni a káptalannak, minthogy Imre püspöknek hatalmas rokonai voltak a királyi udvarban. Ezek kivitték, hogy az ítélet a káptalan elé ne kerüljön, a mi annál nagyobb baj volt, mert a per tárgyát (a dézsmát) a püspök élvezte. A pápa tehát meghagyta Demeter bíborosnak, hogy ne törődjön bármelyik oldalról érkező ellentmondással sem, s ítéletét a káptalannak adja ki.

7) Valószínűleg VI. Orbánhoz való ragaszkodásból és talán a koronázással történt botlás elsímítása végett történt, hogy a szentendrei benczésrendi szerzetesek nem engedték meg, hogy Kis-Károly templomukban eltakaríttassék, a miért teteme hosszú ideig elhantolatlan maradt. Azt a buzgóságot, melyet Demeterünk Nagy Lajos király megbízásából az országos ügyek elintézése, s az igazság kiszolgáltatása körül föltüntetett,

8) első sorban kimutatta egyháza kormányzásában, jogai védelmében s a hitélet föllendítésében. Zsinatainak többszörös nyoma van. Ezek közül kiemelendő az 1382-ben tartott, az összes hitéletet felölelő tartományi zsinata, melynek korjellemző, érdekes határozatait alább ismertetjük. — E zsinat alkalmából összekülönbözött Alsáni Bálint pécsi püspökkel. Demeter ugyanis e zsinatra meghítta mindazokat a pécsi főpapokat, kik az esztergomi érsekség joghatósága alá is tartoztak, Bálint püspök pedig valamely pápai privilégium ürügye alatt a megjelenést megtiltotta. Demeter, hogy jogát védje, VI. Orbán pápához folyamodott, előadván, hogy a magyar püspökségek alapításától kezdve az esztergomi érseknek az ország valamennyi székes-, társas- és szerzetes egyházaiban úgy dioecesanus, mint metropolitai hatósága van, melyet mindeddig háboríttatlanul gyakorolt, a miért Bálint püspök ellenkezésével szemben jogorvoslásért folyamodott. VI. Orbán pápa 1382 június 8-án kelt leiratában megbízta a bácsi prépostot : írja meg a jogszokást. Mit felelt a bácsi prépost, mit határozott a pápa : nem tudjuk, de ez eset bizonyítja, hogy Demeter érsek bíboros egyháza jogai védelmében nagy éberAz 1382-i zsinat. Lásd Pór Antalnak a Századok 1895. és 1896. évfolyamaiban „Ifjabb Erzsébet királyné," „Kis-Károly és Erzsébet utolsó évei," valamint az Eszt. vidéki régészeti és tört. társulat II. évkönyvében ,,Demeter bíboros" czímek alatt megjelent értekezéseit. 2) VI. Orbán pápa az esztergomi székesegyháznak 1380-ban Sz. Béla napjára búcsút enged. (Eszt. fökptl. magánlevélt. 44. fiók, 2. nyaláb, 8. szám.) 3) Az esztergomi főkáptalan magánlevéltárában, 49. fiók, 1. nyaláb, 17. és 18. SÍ ám. 4) Theiner, Hung. II., 161. ded. Roma, 1382 (anno quinto) június 24. 5) Theiner, Hung. II., 160. és Theiner, Polon. I., 751. 6) Dlugoss, Hist, Polon. ÜL, 388. 7) Fejér, CD. IX/IV , 408. — Schmitth, Aeppi Strigon. I., 333. 8) A Czudar Péter által Zágrábban, 1380 július 2-án tartott báni gyűlésen szintén részt vett (Blagay Okit. 173.) — Valamint, hogy az udvari kanczellárságot Mária királynő alatt is viselte. (Zimmermann, II., 566 et passim.) 1382 ápr. 1. tanú azon a nyugtán, melyet Xagy Lajos király a7 1382—3. évi 7000 arany forint adóról a velenczei tanácsnak kiállított (Anjk. dipl. eml. III., 473.)