Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A litván hadjárat
232 Esztergom vármegye őstörténete. 295 népen fölül akkor is tömérdek pénz kívántatott ; e két szükséges kelléket itt és Felső-Magyarországon gyűjtötte a király. Adatokat e hadjárat részleteiről eleddig a lengyel kútfőkből meríthetünk, melyek szerint özvegy Erzsébet királyné, Lengyelország kormányzója, NagyLengyelország kapitányát küldé Magyarországba fiához, hogy segélyét kérje. Nagy Lajos igen hajlandó volt a litvaiak rablókalandját megtorolni és Domarathtal leveleket küldött a lengyel egyházi és világi főurakhoz, hogy készüljenek a hadjáratra a barbárok ellen. Azonban a püspökök nemcsak hogy megtagad ák a fegyveres segítséget, de kmetjeiknek (szabadosaiknak) is megoltották, hogy Nagy Lajos király parancsára fegyvert fogjanak. Ellenben a világi főurak szép számmal, hét zászlóaljjal csatlakoztak Nagy Lajos hatalmas magyar hadához, 1) mely június havában szedődött össze és a legegyenesebb úton indult Sandomírba, hova a lengyel hadak is gyülekeztek. Június 28-án Kassán találjuk Nagy Lajos királyt, 2) s így július elején ülhetett tanácsot Sandomirban vezéreivel, melynek végzése az volt, hogy míg a lengyel hadak, a krakkói és sandomiri csapatok Subini Sandivoy krakkói kapitány vezérlete alatt Chelm s a szomszédos várak elfoglalására indúlnak, maga a király magyarjait a fekvése által védett, szinte bevehetetlen Belez vára ellen vezeti. — Július 26-án Belez alatt találjuk a királyt, mint ezt Demeter püspök és kanczellár az napon kiállított okleveléből tudjuk. 3) A lengyel hadak elég gyorsan végeztek föladatukkal. Nyolcz nap alatt bevették Chelm várát s a többi váracskákat és Nagy Lajos segélyére vonúltak Belez alá, mely az ostromló hadnak ellent állván, Nagy Lajos király arra határozta el magát, hogy kiéheztetéssel kényszeríti a megadásra. Ekkor Kieystut, Litvánország fejedelme ajánlkozott közbenjárónak, mire a béke olyan föltételek mellett köttetett meg, hogy a lengyelek, kiket a litvaiak foglyul ejtettek, szabadon bocsáttatnak és Belez vára kegyelemre megadja magát. Ezután Nagy Lajos király ugyanazon az úton, melyen érkezett, hazament. Szeptember 14-én a lipóczi várban, 21-én Kassán keltezett. 4) Dömötör püspök is visszatért vele s november 29-én Visegrádon, Szepesi Jakab országbíró itélőtársaként működött. 5) Közben és azután pontosan végezvén kötelességét úgy is mint főpap, úgy is mint kanczellár, még a lengyelek számára is adogatta ki a kegyelmi leveleket, melyek közül megemlítjük, hogy Nagy Lajos király fölmenté a szandeczi polgárokat a Sandomirnál fizetendő vám alól. 6) Ez időben két fontos esemény nagy hatással volt a Demeter életére ; az egyik : Surdisi János esztergomi érsek 1378 június elején, vagy talán valamivel előbb bekövetkezett halála, kinek helyére Nagy Lajos király Demetert szemelte ki ; a másik : a nyugati nagy hitszakadás kezdete. XI. Gergely pápa 1378 márczius 28-án meghalt, utódjául a bíborosok április 8-án egyhangúlag VI. Orbánt választották, de hamar megbánták e túlkemény férfiú választását és lassanként, május és június hónapokban, különféle ürügyek alatt elhagyogatták, Anagniban egyesültek és augusztus 2-án kelt nyilatkozatukban VI. Orbán választását kierőszakoltnak jelentették ki, fölmondották neki az engedelmességet, és fölhítták, hogy mondjon le. Minthogy pedig a pápa szavukat nem fogadta, augusztus 9-én egy újabb nyilatkozatban szakadárnak nyilvánították, azután Fondiban, szeptember 20-án Róbert genfi bíboros személyében új pápát választottak, kit október 31-én VII. Kelemen név alatt megkoronáztak s ezzel a schismát betetőzték. Tudjuk, hogy Nagy Lajos király elejétől fogva VI. Orbánt ismerte el az igazi pápának. Schmittli, 7) ki többnyire megbízható forrásokból merített, tudni akarj a azt is, hogy a nagy király követéül Demeter zágrábi püspököt küldötte a lázongó bíborosokhoz, hogy őket visszatérésre intse ; czélt azonban nem ért. A litván hadjárat. *) Adiac. Oneza. Sommersbergnél II.. 118. Ugyanott 94. lap. : Rex autem Loduigus . . cum in finita armorum multitudine terram Russie intravit. —A magyar főurak közül eleddig csak az egy Demeter püspököt tudjuk, hogy e hadjáratban részt vett. 2) Tört. Tár, 1892.. 639."' 3) Mon um. Polon. X., 310. Actum ante castrum Belz terre Russie. . . . Dátum per manus . . . Demetry episcopi Zágrábién., Hungarie cancellarii. . . 4) Ráth Károly, Hadjáratok, 40. s) Károlyi Okit. I., 358. 6) * Monum. Polon. III., 403. Dátum Bude 1378 marc. 27. per manus Demetrii eppi Zagrab., aule nostre vicecancellarii. ') A eppi Strigon. 204. Magyarország Vármegyéi é.s Városai: Esztergom vármegye. 16