Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - DE SURDIS II. JÁNOS, ESZTERGOMI ÉRSEK - A lengyel örökösödési kérdés

232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 290 A lengyel örö kösödési kér­dés. DE SURDIS II. JÁNOS. ESZTERGOMI ÉRSEK. 1376—1378. Midőn először kerül szemünk elé, a pápai regestában 1) így nevezik : ,,Johannes Dominici de Surdis de Placentia", a mi annyit jelent, hogy atyját Surdus Domokosnak hítták és Piacenzából származott, a hol talán született is. Családja nevét a máig is fönnálló olasz Sordio (milanói tartomány, lodii kerü­let) helységtől kölcsönözte. 2) Hozzánk alighanem Piacenzai Jakab kedvezé­séből került, ki őt mint zágrábi püspök (1343—1348) megtette császmai kano­noknak, jóllehet már előbb piacenzai javadalmas kanonok is volt az ottani Szent Antal-egyházban. Abban az időben, mikor Vásári Miklós nyitrai püspököt szemelték ki zág­rábi püspöknek, ez De Surdis Jánost legott káplánjának nevezte ki és VI. Kelemen pápának egyik zágrábi kanonoki javadalomra ajánlotta. A pápa betöltötte Vásári óhajtását, de mert Vásári a zágrábi püspökség átugrásával kalocsai érsekké lett, a zágrábi püspökségbe pedig Laczkfi Dénest ültették; ez sem melegedett meg Zág­rábban, hanem a kalocsai érseki székbe helyeztetett át: De Surdis Jánost magával vitte, megtette kalocsai prépostnak és mint követét Avignonba küldötte az érseki palástért. A követ szerencsével járt, az érsek valamely kellemetlen dolgát a szent­széknél ügyesen elvégezte s elhozta a palástot, melynek ünnepélyes átadásával a pápa Dörögdi Miklós egri és Keszei Miklós zágrábi püspököt bízta meg. 3) Mint kalocsai prépost De Surdis János fontos diplomácziai ügyeket végzett. Ö volt, ki Albornoz bíboros nevében értesítette Nagy Lajos királyt, hogy Visconti Bernabo bolognai s egyéb pápai területeket földúlt, s buzgón kérte a királyt, torolja 1 meg a milánói herczeg zsarnokságát. Nagy Lajos király, ,,az egyház egyetlen vígasztalója" tehát komolyan intő levelet Íratott Viscontinak s annak kézbesítésével a kalocsai prépostot, mint követét bízta meg, a kit ennek követ­keztében a pápa is kért, hogy a szentszék ügye védelmében ne lankadjon. 4) De Surdis János ebbeli fáradozásának sikeres eredménye volt, melynek jutalma a váczi püspökség lett, melyet 1362 végén, vagy 1363 legelején nyert el. 5) Innentúl a pápa el nem mulasztá, hogy minden fontosabb, a magyar királyi udvarral való érintkezésében a nagy befolyású váezi püspök közbejárását is kikérje. 6) Viszont a magyar királyi udvar is nem egy fontos ügyében szintén a váczi püspököt küldé a szentszékhez, hogy kedvező eredményt lásson. A legfontosabb ez ügyek között a következő volt : Nagy Lajos 1369 szeptemberében szövetkezett a bajor herczegekkel mindenki ellen, a ki birtokaikat megtámadja. E szövetség éle közvetetlenül a császár ellen irányúit. A császár megszeppent, hiszen ismét három oldalról fenyegette a veszély: éjszakról a lengye­lek, nyugatról és délről a bajor herczegek, keletről a magyarok részéről. Hogy vala­mikép meneküljön a hínárból, ármányhoz fordúlt. Tudta, bosszúsággal eleget tapasztalta ifjú korától, a visegrádi kongresszustól (1335-től) kezdve, hogy a magyar és lengyel királyi házak szorosan összetartanak és mert Kázmér lengyel királynak törvényes fiörökösei nem voltak, Lengyelország nénjére, idősb Erzsébet királynéra, illetőleg Nagy Lajosra várakozik úgy az öröklés, mint a kötött szer­ződések jogánál fogva. Voltak azonban Kázmérnak törvénytelen leányai ketten : Anna és Kinga, megpróbálta tehát, hátha ezek révén megbonthatná a magyar­lengyel összetartást ? ! Ajánlatot tett tehát Kázmér lengyel királynak, hogy fiát és koronái örökösét, Venczelt, a törvénytelen leányok egyikével eljegyzi, a !) Supplic. Clem. VI., a. 8. p. III., f. 210. ded. 1349 márczius 26. 2) Megjegyzendőnek tartom, hogy mmtán Nagy Lajos király érsekünket Lippovecz (Lipócz) várával megadománvozta volt (1. alább), Lipóczi-nak (de Lypolch) is nevezte. (Tört. Tár, 1896. évf. 511. lap.) 3) Theiner, Hung. I., 812. ded. 1352 márczius 2. 4) Theiner, Hung. II., 45.—Áldásy 395. regestája a Tört. Tár. 1895. évfolyama 279. lapján, ded. 1360 apr. 16., 26. 6) Theiner, Hung. II., 52. V. Orbán pápa 1363 januárius 23-án már választott váczi püspök­nek nevezi s mint ilyent fölhívja, hogy a békét egyrészről a császár és öcscse, másrészről a magyar király és szövetségesei között helyreállítani törekedjék. — Ugyanez időben nevezte ki V. Orbán pápa vicenzai püspöknek De Surdis János veronai kanonokot (Eubel, Hierarch. cath. I.. 588. \ ki — úgy lehet, — atyafia volt a váczi püspöknek. 6) Lásd Theiner, Hung. 11., 59., 71., 84. lapjain.

Next

/
Thumbnails
Contents