Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - A szentgyörgymezei prépotság

232 Esztergom vármegye őstörténete. 251 Ivunknak, Szent Istvánnak tulajdonítani. így történt az az esztergomi szentgyörgymezei prépostsággal és négy kanonokból álló társas káptalanéval is.

1) Pedig ha Csanád érseknek azt a levelét, melylyel a nevezett egyház kápta'anát másodízben megalapítá, kanonokai számát és jövedelmét gvarapítá,

2) figyelmesen olvassuk, könnyen arra a következtetésre jöhetünk, hogy e prépostságot, mely az esztergomi érsekség birtokán emelkedett, valamely esztergomi érsek alapította, valószínűleg Jób, ki 1185-től 1203-ig ült az érseki székben. Csanád érsek ugyanis, előszámlálván a nevezett prépostság jövedelmeit, ezeket mondja : ,,Nehogy idő folytán a prépost és kanonokjai között a prépostság jövedelmei iránt kétség, vagy vita támadjon, valamint hogy a prépost jogait hathatósan megvédhesse, a prépostság összes jövedelmeit, melyeket a Szent György vértanú egyháza alapítása óta mind e napig megszerzett és bírt,

3) jelen levelünk során előszámláljuk. Ezek : 1. A barsmegyei Marót (Aranyosmarót) falu (villa) tizede, negyedével együtt, kivévén az odavaló pap (rektor) járandóságát, mely a préposthoz, egyháza alapításától fogva tartozik. 2. A nógrádmegyei Nándor község tizede, szintén a negyeddel együtt, megint kivévén a pap járandóságát. 3. A komárommegyei perbetei nemesek tizede, de az érseké nem. 4. Az esztergomi káptalan bordézsmájából, ide nem értve a káptalani falvak dézsmáját, kap a szentgyörgymezei prépost egy tizedrészt, még mielőtt a nagyprépost és olvasó-kanonok a maga illetőségét levonná, miként ezt jelesemlékű néhai Jób érsek adományos levelében világosan előadja. 5. Minthogy a székesegyházi főesperesség ezzel a prépostsággal van egybekötve, Esztergom városa egyházi bírságai a prépostot illetik, a mint ezt a boldog emlékű Ladomér érsek elrendelte. 6. Az olaszi (Villa Latina) és szepeshelyi (de Scepsy) plébánosok együtt évenként két budai, finom ezüst márkát tartoznak a prépostnak fizetni egyházaik adója czímén. 7. Kakat (Párkány) tizedének negyede, ugyancsak a szentgyörgymezei prépost jövedelme, levonván a negyedből a plébános járandóságát, (asedecimát). 8. Monnó Elefánt, Kovárcz (Chvarch) Szerdahely, Szelezsény, Chisech Bossány, Szép-Lak és fiókegyházaik tizedeinek negyede a prépostot illeti, jóllehet magát a tizedet a nyitrai káptalan szedi. 9. Gég nevű érseki falu (ma Agyagos) körül van a prépostnak egy ekényi földje és valamelyes rétje. Mindezek együtt és egyenként a mondott egyház alapításától fogva a prépostsághoz tartoztak és máig is tartoznak.

4) Csanád érsek ez utóbbi állításából azt a következtetést vonhatjuk ugyan, hogy Jób érsek volt a szentgyörgymezei prépostság alapítója és Ladomér érsek annak gyarapítója ; de ösmervén a hagyomány megbízhatatlan voltát, erre hívatottaknak magunkat nem érezzük, jóllehet úgy látszik, hogy Csanád érsek előtt Jób és Ladomér érsekek oklevelei ott feküdtek és élőbbről sem a prépostságnak, sem valamely prépostnak, vagy kanonokjának nyomát nem találjuk. Mint pozitív adatot el kell azonban fogadnunk, hogy Jób érsek a prépost bortized-jövedelmeit szabályozta, ép úgy, mint hogy Ladomér érsek (1279—1298) a székesegyházi föesperességet a szentgyörgymezei prépostsággal egybekötötte, kétséget nem szenvedvén, hogy a szóban forgó prépostságot valamely esztergomi érsek alapította, annál is inkább, minthogy a prépostsági templom érseki birtokon épült. A prépostság eredetileg négy tagból álló káptalanának a prépost jövedelmében igen csekély része volt ; hanem kaptak a kanonokok az érseki tized A szentgyörgymezei prépostság. Ecclesias. Georgii martyris de viridi campo Strigoniensi procul dubio munifica s. Stephani pietate erecta, mondja Schmitth, Episcopi Agrien. 1768. évi, nagyszombati kiadása I. kötete 270. lapján. 2) Megvan e levél az esztergomi főkáptalan magánlevéltára 52. fiókjában, 1. csomag, 1. szám, melyet hiányosan Schmitth is kiadott, ded. Esztergom, 1337 április 23. 3) Omnes proventus prepositnrales, a fundacione ipsius ecclesie s. Georgii martiris u?que ad tempus datarum presencium aquisitos et possessos. 4) Que omnia et singula a fundacione ipsius ecclesie ad usus preposituales pertinuisse et pertinere dinoscuntur.