Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Főpapok panaszai
Esztergom vármegye története. 267 ország szülöttei vagy idegenek, a király úr a szentszók színe előtt, vagy az országban megtámadja, mert nem akarja, hogy azokat, a miket lelki üdvö33Ógének veszélyeztetésével, az egyházak és egyház i férfiak sérelmére cselekszik és cselekedni készül, bárki akadályozni tudja és merészelje." „A kegyúri jogot az egyházak fölött a király úr tetszése szerint adományozza az egyházak súlyos kárára ós hátrányára, minthogy azok, kik ily módon megadományoztatnak, inkább rablók, mint védnökök módjára járnak el." ,,A világi és szerzetes főpapok, káptalanok és konventek évenként egyszer, néha többször is kénytelenek táborba szállani, az egyház jövedelmeit meghaladó számban fegyvereseket vezetni vagy küldeni, noha csak akkor volnának kötelesek fegyvert fogni, midőn a hitetlenek vagy félhitüek támadnak az országra." ..Minden esztendőben, [januárius első napján az érsekek kétszáz, a püspökök ötven márkát kötelesek a királynak újévi ajándékul bemutatni. A várak építésében, az egyház szabadsága sérelmére, a király az egyházak jobbágyait dolgoztatja, a kiket ezen fölül önkényesen tetszése szerint adókkal terhel. Több vilálgi és szerzetes egyház birtokait és falvait önkényesen, minden jogczím nélkül várak számára fogalta le." „Főpapok és más egyházi férfiak, rangkülönbség nélkül, a papi kiváltságok mellőzésével, világi törvényszékek elé idéztetnek. A világiak harmincz évi elévülésre támaszkodnak az egyházak ellenében, míg az egyháziak száz esztendőt meghaladó birtoklásra is hiába hivatkoznak, ha nem képesek a királynak tetsző ok 1ratot fölmutatni ; pedig az egyházak okiratai nagy részben elvesztek a tatárok kétszeri betörése idején. E mellett az egyházak és egyházi férfiak, akár fölperesek, akár alperesek, ha okiratokat nem mutathatnak föl, ámbár a bizonyításra tanúkat hozhatnak, bajvívásra ítéltetnek ; a miért is azok, kik az egyházi büntetéseket magokra vonni nem akarják, gyakran igazságos ügyöket veszni engedik." ,,A király úr, lelke üdvössége koczkáztatásával és a királyi méltósággal járó erkölcsök sérelmére, trónraléptótől kezdve, mostanig egyetlen egyszer sem ült nyilvánosan törvényt (audienciam generrlem), a főpapokat, főurakat és nemeseket pedig, az ország jogai és szabadságai sérelmére, az ország és a rendek nagy kárára a szokott gyűlések (generalia consilia et parlamenta) tartásától eltiltotta. A neme-eket ok nélkül méltóságaiktól és örökségüktől megfosztja ; sőt úgyszólván összes szabadságoktól és szokásoktól, melyekkel őket Szent István, Szent László és más királyok megajándékozták, megfosztotta és folytonosan megfosztja ; noha ismételten ígérte és esküvel fogadta, hogy ezeket a szabadságokat és szokásokat fönntartja és megerősíti, a mennyiben pedig megszüntette, visszaállítja ; de a határidők, melyeket kitűzött, leteltek anélkül, hogy esküjét megtartotta, Ígéretét teljesítette volna ; a miért félő, hogy a keresztény hit nagy veszélyével az egész magyar nép lázadása következik be. „Magyarország régi szent királyainakérendelkezése szerint a főpapok vannak arra hívatva, hogy az országot és királyát tanácsaikkal vezreljék, a mint hogy eddig vezérelték is. Most azonban annyira megvetés tárgyaivá lettek, hogy még a szegények, özvegyek, árvák és jogfosztottak érdekében a királyhoz intézett folyamodásaik se hallgattatnak meg és mikor az irgalmasság e cselekedeteire vállalkoznak, megszégyenítve utasíttatnak el. sőt személyökben, vagy egyházok javaiban vagy rokonaik érdekében üldöztetést szenvednek. „Mindezekben és más hasonló ügyekben üdvös orvoslásért Isten után nincs más, akihez fordulhatnánk, mint kegyelmes szentségednek gondviseléséhez. Attól rettegünk, hogy Isten és szentséged neheztelésének teszszük ki magunkat, ha az egyházak és lelkek szerencsétlen állapotát hallgatással elfödjük. Nehogy tehát az előrebocsátott visszaélések egyházaink és a római szentegyházhoz mindig híven ragaszkodó Magyarország kárára, a király utódainak például szolgáljanak : esedezünk szentségedhez, hogy szent fenségednek az egész világban Isten dicsőségére magas ztalt bölcsesége és igazságossága, az apostoli szék kegyességéből és a szánakozás érzésének sugallatára, irgalmasan segítséget nyújtson. De úgy tegye ezt szent atyánk, hogy a királyi harag ne találhassa meg ebben az országban azt, vagy azokat, a kiket a föntebbiek föltárása miatt sújthatna ; mert ellenkező esetben mind a főpapokat, mind követeiket menthetetlenül botrány, megszégyenítés és személyök veszedelme érné. 1)" A pápa ez emlékiratot megkíildötte a királynak, kit atyai hangon, mérsékelt és enyhe kifejezésekkel, elődei példája követésére, a zsarnokok eljárásának kerülésére intett és Isten haragjának eltávolítása végett arra buzdított, hogy orvosolja az egyházon eddig ejtett sérelmeit, melyektől a jövőben az egyházakat kímélje meg. 2) (1338 szeptember 20.) A mit elért XII. Benedek pápa e fölszólalásával, vajmi kevés lehetett, minthogy ezentúl haláláig, negyedfél esztendeig, szinte teljesen megszakította összeköttetését Károly királylyal. Részben már előadtuk és még következőkben előadjuk, mennyi körűitekintésre volt szüksége Telegdi Csanád, Vásári Miklós, Keszei Miklós érsekeknek és utódaiknak, míg a magyar egyház bajait részben orvosolhatták. Csalódnánk azonban, ha azt hinnők, hogy a pap urak az elbánásra, melyben őket Károly király részesítette, semmi okot se szolgáltattak. Példa András, erdélyi püspök, ugyanaz, kit az erdélyi káptalan nagy szabódására, s ehhez képest Károly király ajánlatára a pápa — mint láttuk, — kelletlen erősített 1) E nagyfontosságú oklevelet felfödözte a vatikáni levéltárban Fraknói és közölte A m. kir. kegyúri jog oklevéltárában 1. körv. 11. : továbbá Magyarország egyházi és r>o' összeköttetései a római szentszékkel czímű müve I. köt. 161. s köv. lapjain. 2) Ugyanott folytatólag. 10*