Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Nagy Lajos - Endre és Giovanna

232 Esztergom vármegye őstörténete. 243 Károly király végtisztessége alkalmából ; egyebek között a király három, ismételve említett paripája, az értékes halottas hintó minden ékességével : azonfelül tömérdek pénzt osztottak szét.)

1 Kétséget nem szenved, legkivált Telegdi Csanád érsek érdeme abban, hogy a temetést követő vasárnapon, a végső tisztességre teljes számban összegyülekezett országos rendek : főpapok, főurak, főnemesek, vitézek és nemesek egy akarattal, egy szívvel hozzájárultak, hogy Nagy Lajos koronázása Székesfehérvárt, 1342. július 21-én ünnepélyesen megtörténjék, midőn az érsek a püspökök nagy segédletével Isten fölkentjének fejére tette a szokott ünnepségek megtartásával Szent István koronáját. A miért nem csupán az esztergomi egyháznak, — mint említők, — Farnadot és Ölvedet, hanem tekintve különösen Csanád érsek hűségét, magas származását és kitűnő szolgálatait, melyeket főleg az által teljesített, hogy Nagy Lajost egyhangúlag királynak választották és hogy ő koronázta meg,

2) az általa fölkért csanádmegyei Tárnok nevű királyi falut a Maros mellett, melyben Sz. Mihály tiszteletére templom állott, a hozzá tartozó száraz és vízi vámmal együtt, minthogy e falu a Telegdiek birtokai mellett fekvék, neki és kisöcscseinek : a Lőrincz fiai János és Tamás, a Miklós fiai István, Györgjr és Miklós, valamint a Pongrácz fiai Kelemen és Tamásnak az anyakirályné kedvezésével, a főpapok és főurak hozzájárulásával is adományozta.

3) I. Károly királyt 1343 januáriusban követte a sírba nagybátyja, Róbert nápolyi király. Halálos ágyán magához hivatta Giovanna és Már a unokáit, Endrét, a magyar király fiát, kalábriai lierczeget, a mondott Giovanna férjét, Fülöp, tarantói lierczeget, testvéreit és anyjokat, Katalin, konstantinápolyi czímzetes császárnét, azonképen Ágnes, durazzói herczegnőt, Károly, durazzói lierczeget és testvéreit, a szicziliai királyság némely grófjait, főurait, nagyjait és minden tanácsosát; felesége Sancia királyné is jelen levén, meghagyta nekik, hogy holta után Endre legyen a király és Giovanna a királyné, többi kisöcscsei (a tarantói és durazzói herczegek) érjék be jogaikkal. Legyenek egyetértők és ha sokáig akarnak az uralom birtokában maradni. Endrét, mint valami nagy kincset, úgy becsüljék meg, neki mindenben engedjenek, mint fejőknek, uroknak. Ha ezt teszik, a világ összes fejedelmei nem árthatnak nekik. Megparancsolta továbbá, hogy Endrének és Giovanna feleségének hűséget és engedelmességet fogadjanak, a mit legott meg is tettek, de meg nem tartottak.

4) Giovanna már akkor a féktelen érzékiség és hatalomvágy uralma alatt állott. Cselszövényekben való páratlan leleményességgel, minden tekintetet félre tevő merészséggel, az emberek lefegyverezésére ellenállhatatlan s a női bájak varázsával tetézett ügyességgel rendelkezett. Vele szemben Endre, a férj természetszerű felsőbbségét érvényesíteni nem tudta. Két évvel fiatalabb volt, mint neje, a mely magában véve csekély különbség egy tizenhét esztendős hölgy s egy tizenöt éves ifjúnak viszonyában jelentékenynyé válik. Ehhez járult az a körülmény, hogy épen azok az erények, metyeket benne a kortársak leginkább magasztaltak, végzetes fogyatkozássá váltak. Petrarca a „legszelídebb, legártatlanabb embernek," Cola Rienzi „ártatlan báránynak" dicsőíti. A miből azt kell következtetnünk, hogy naiv és könnyen befolyásolható volt, az önállóságot és erélyt nélkülözte. Hogy a jellemek ilyen különbözősége, Giovanna erőszakos és megférhetetlen természete mellett, a magyar királyi ház, főleg az aggódó anya, özvegy Erzsébet királyné óvó-intézkedései mellett is katasztrófára vezetett, ismeretes. — Endre királyt, még mielőtt megkoronázhatták volna, Aversában, 1345 szeptember 19-én, felesége bűnrészessége mellett kegyetlenül meggyilkolták.

5) Nagy Lajos. Endre és GioYauüa. x) Fontes domest, III., 129. seqq. 2) Specialiter in Solemnitate coronacionis et intronizacionis nostre per ipsum de beneplacito, concordi et unanimi volantate omnium prelatorum. baronum, procerum et quoramlibet regnicolarum nostrorum facta et inpensa. Orsz. levéltúr, DC. 322. 3) Országos levéltár, R. R. A. fasc. 872. nr. 65. §. 9. — Nagy Lajos király egy adományos levelét 1373 febr. 8-án Tamás és György (Lőrincz és Miklós fiai) kérésére megerősítette, minthogy Sagaciter et solerter absque temporisintervallo nostrestuduerunt complacere maiestati. (Mint följebb.) 4) Gravina ap. Muratori XII., 553. 5) Voltak, kik Giovannát e szörnyű vád alól, melylyel az egykorúak szinte kivétel nélkül megbélyegezték, fölmenteni törekedtek. De ezeknek ez alkalommal csak röviden Muratorival, ama kor történeti kútfőinek legbehatóbb ismerőjével és kiadójával válaszoljak : 8ed illi judicio meo Aethiopern larandnm et dealbandu \ suxcepere (XII. .J-17), vagyis kárba veszett, haszontalan a fáradságok.