Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Róbert Károly - Venczel
214 Esztergom vármegye őstörténete. 222 midőn pedig Venczel útjában Buda felé, Esztergomot érinté, a várat neki jó pénzért átszolgáltatta. Mikor Budára érkeztek Venczelék. meglepte őket, hogy az egyháziak nagy ünnepélyességgel, harangzúgással, énekszóval fogadták az ifjú királyt, minthogy Gergely érsek egyházi tilalom alá rekesztette volt Budát, mit azonban a lakosság — úgy látszik, — semmibe se vett. — Budáról az ifjú királyt Székesfehérvárra vitték, hol őt Gimesi János, a Hont-Pázmánv nemzetség Forgácli-ágából származott kalocsai érsek, tiz püspök jelenlétében 1301 augusztus 27-én megkoronázta. Fölötte zokon vette VIII. Bonifáczius pápa, hogy terveinek kivitele ily fönnakadást szenvedett. Keserű szemrehányásokat tett Venczel cseh királynak, hogy fiát magyar királylyá koronázni engedte, ,,az apostoli széket mellőzvén, melynek tekintélye nélkül Szent István, az első magyar király sem akart e méltóságra fölmagasztaltatni.'' A kalocsai érseket pedig eszeveszett kihágással vádolta, a miért a cseh király fiát néhány czinkostársával megkoronázta, „noha e jog a kalocsai érseket soha meg nem illette, hanem az esztergomit, mely érseki szék be van töltve s általa Károly, a szicziliai király unokája megkoronázva." Egyúttal meghagyta követének, Miklós bíborosnak, hogy a kalocsai érseket hivatalvesztés terhe alatt Rómába idézze. Boccasino Miklós bíboros ugyanis ekkor már Ausztrián keresztül, Pozsonyt Győrt és Esztergomot útjába ejtvén, szeptember elején Budára érkezett. A kalocsai érsek időközben meghalt. Az első benyomás, melyet a pápai követre a magyar főpapsággal való érintkezés gyakorolt, az volt, hogy a papi fejedelmek kezdték belátni, miszerint Venczel választásával nem épen jó fogást tettek. Megértették immár Gergely érsek politikája helyességét ; hajlandók is valának a pápa tanácsát bevenni, mégis Bicskei Gergelynek az esztergomi székből való elmozdítását kérték. A szentszéki követnek simuló természete hajlandó is lett volna Gergely érseket föláldozni, de a pá,pa ezt határozottan ellenezte. Esetleges rendelkezése megsemmisítésével fenyegetődzvén, megtiltotta követének, hogy az esztergomi egyház ügyeibe avatkozzék. Nyilván e határozott fölléptének kell tulajdonítani, hogy az egyházi és világi főurak nagy része elejtette Cseh Venczelt, ki már bánta Magyarországba való jövetelét és csak az álszégyen tartotta még vissza, hogy a magyar trónról le nem mondott. Nem egy teljes évig maradt Boccasino Magyarországon. Budán is, Pozsonyban is tartott tanácskozásokat. Megerősítette az új kalocsai érseket. Pozsonyban körülötte találjuk már a két érseken kívül a pécsi, csanádi. nyitrai és váradi püspököket, a szentmártoni apátot, a kalocsai és pozsonyi prépostokat, világi főurakat és sok nemest, kik Károly királyt egyhangúlag kikiáltották az ország urának. Ez új lelket öntött az Anjou-pártba, mely elérkezettnek látta az időt, hogy támadólag lépjen föl Venczel ellen, Budát meglepje, rohammal megvegye és Venczelt elfogja. Részt vettek e merész vállalatban Gergely esztergomi, István kalocsai érsekek, a zágrábi, pécsi és bosnya püspökök, számos országnagygyal. A pucs nem sikerült ugyan, de megérlelte a cseh királyban az elhatározást, hogy gyöngéden szeretett fiát haza vigye. Ezt azonban meg nem érte Gergely érsek, kit 1303 nyarán Anagniban találunk a pápánál, hogy hűsége és fáradozása jutalmát, az érseki palástot átvegye. Lehet, meg is kapta, de a bullák ránk nem maradtak, mert ép akkor intéztek a pápától megfenyített Colonnák és Szép Fülöp franczia király merényletet ellene. Ötszáz lovassal és valamelyes gyalogsággal lepték meg Anagnit, a pápa születése helyét, a hol az időben udvart tartott. Egy pillanat alatt körülfogták a pápai palotát, de az első támadást a pápa unokaöcscse a hü cselédséggel visszaverte. Bicskei Gergely a védők sorában állott. Elesett-e már az első támadás alkalmával, 1303 szeptember 7. hajnalán, vagy csak később, midőn a rabló vágytól ingerelt csőcselék új támadást intézett, s a palotába behatolt, — föl nem deríthető. Talán a három nap alatt, miközben a rablók a pápát fogotyként őrizték, a kincstárt fosztogatták és levéltárát szétszórták. akkor veszhettek el Gergely érsek bullái is. 1) Nemsokára az anagni merénylet után, 1303 október 11-én, VIII. Bonifáczius is elhúnyt. Utóda XI. Benedek néven ugyanaz 1 a Boccasino Miklós lett, ki hazánkban szentszéki követként működött. Az új pápa első gondjai egyike 1 )Bövebben lásd Pór Antalnak az Új M. Sión XVII. kötetében ily czím alatt megjelent értekezését : Miklós ostiai püspök követsége Magyarországon.
