Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Egyházi intézmények - A B. Szűz esztergommegyei apátsága - Esztergomvidéki Benedek rend - Szt.-György vértanú zöldmezei prépostsága - Szt. Tamás vértanú hegyfoki prépostsága és káptalana
Esztergom vármegye története. 215 Szőlödi Péter fia Hunt-tól a XIII. század végén. Csév ; 1287-ben csere útján szerezte a káptalan a Hunt-Pázmán nemzetségtől. Dorog ; 1287-ben nyerte a káptalan a Hunt-Pázmán nembeli Lamperttől és ennek fiától, Kázmértól. Ebed ; itt 1250-ben Muzslai Benétöl és Jakabtól szerez a káptalan birtokokat, később. 1285-ben egy halastavat is szerez a káptalan. Epöl; 1284-ben Erzsébet királynétól nyeri adományúl. Kesztölcz ; e birtokot már a XIII. században bírta a káptalan ; az ide vonatkozó adománylevél 1304-ben, midőn Venczel király Esztergomot megtámadta, megsemmisült. Kakat, (Párkány) ; az itteni kikötővámot II. Endre király 1215-ben adományozta a káptalannak. A székeskáptalanon kívül, a XIII. század második felében a Csurla nembeli Fülöp érsek — Szent István vértanú tiszteletére, — még egy másik káptalan létesítésén fáradozott, s ebbeli törekvéseiben jelentékeny támogatást nyert a székeskáptalan tagjai sorában, a kik közül Sixtus mester olvasó-kanonok 1272 november 20-án tett végrendeletében Hetény nevű birtokát az esztergomi egyházra hagyván, megjegyzi, hogy a mennyiben az érsek megvalósítaná ama dicséretes szándékát, mely szerint a Szent István vértanú kápolnájához 12 kanonoki állást létesít, s az állásokat kellő javadalommal ellátja, ez esetben birtokát a káptalanra hagyja. Hasonlóan intézkedett Bálint éneklőkanonok Kis-Keszi nevű birtokára nézve. Fülöp érsek közbejött halála azonban a káptalan megalapítását hosszú időre elodázta. A káptalanon kíviil a következő egyházi intézmények létesültek Esztergom területén: A Boldogságos Szűz esztergommezei apátsága. Az egyháztörténetírók egyhangú állítása szerint 1169-ben alapíttatott. Okleveles adataink azonban csak 1291-től kezdve vannak erről az apátságról. A Szente-Mágócs nemzetség volt a kegyura, de a kegyúri jog veszendőbe ment. 1291-ben Mihály nádor, István mester pécsi éneklőkanonok, Tamás boszniai püspök és a nemzetség többi tagjai Domonkos comesnek és Belusnak felhatalmazást adtak, hogy a monostor kegyúri jogát visszaszerezzék. (Balics Lajos i. m. II. 2., 234—35.) Esztergom-vidéki Benedekrendi apátság. Erről az apátságról közvetetlen okleveles adataink nincsenek. Valószínűleg a pilisi erdőben állott ; emlékét az ottani „Benedek"-Völgy őrizte meg számunkra, hol a tatárpusztítás után IV. Béla király vadászkastélyt építtetett, melyet utóbb a pálosoknak adott. (Balics Lajos i. m. 11. 2., 169—70.) Szent-György vértanú zöldmezei prépostsága és káptalanja. A város déli részén, a mostani Szent-Györgymező városrészben állott. Alapítója ismeretlen. 1230-ban már fennállott, ebben az évben ugyanis Deodat, a szentgyörgyi prépostság kanonokja földet vásárol. IV. Incze pápa 1243-ban ez egyház prépostját bízta meg az újonnan megválasztott kalocsai érseknek, Benedeknek megerősítésével. Az első ismert prépost, kinek nevét megőrizték az oklevelek, Péter, 1258—59-ben viselte e méltóságot. Utódai közül a következők nevei ismeretesek : Ábrahám (1264), Karacsin (1271) egyúttal székesegyházi főesperes, Imre (1297—98) szintén székesegyházi főesperes, 1298-ban mint pápai bíró ítélkezik egy ügyben. Szent Tamás vértanúról nev. hegyfokiprépostság és káptalan. Az esztergomi vár tőszomszédságában, kelet felé emelkedő Szent-Tamás nevű halmon épült. Már Imre király idejében fennállott, első ismert prépostja, Benedek (1209—1210), egyúttal a főkáptalan tagja is volt. Prépostja több ízben nyer megbízatást a szentszéktől. Nevezetesen III. Honorius pápa 1222-ben a váczi főesperes elleni vádak megvizsgálására küldi ki, 1230-ban Ubald prépost, Jakab mester, orvos és a szenttamási prépostság kanonokja, a pannonhalmi apát és a veszprémi káptalan között felmerült vitás ügyben intézkednek. Utódai közül a következőknek a neveit ismerjük : Endre (1255), Renold, vagy Reymold (1271), Benedek (1285), Mihály mester, IV. László uralkodásának végszakában. Tamás mester (1291— 1294), a ki Páduában tanúit, őt követi Ferencz (1294) és Urkund (1297.) III. Endre király a prépostság jobbágyainak 1290-ben vásártartási és az esztergomi piaczon vámszedési jogot engedélyezett. 1291-ben a prépostság a Komárom megyei Isa nevű helységet nyeri cserébe az ópesti piaczvám feléért, a nyúlszigeti apáczáktól. III. Endre királynak egy 1294. évi oklevele szerint a prépostságnak Esztergom városában is voltak ingatlanai. (Balics i. m. II. 2., 64—65., 131., 202. Rupp J. i. m. I. 1.) Egyházi intézmények. A B. Szűz esztergommegyei apátsága. Esztergomvidéki Benedek rend. Szt.-György vértanú zöidmezei prépostsága. Szt. TamáP vértanú hegyfoki prépost sága és káptalana. 10*
