Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - 4. AZ EGYHÁZ AZ ÁRPÁDOK ALATT - Az érseki birtokok
214 Esztergom vármegye őstörténete. 213 Aba Amadét, az új nádort, a Divék nembeli Barleust és Iroszlót Esztergom elfoglalására küldte, a kik azt 1300 január 29-én rohammal elfoglalták. De III. Endre ezzel nem elégedett meg, s nem csupán az érsekségi javak haszonélvezetétől fosztotta meg Gergely érseket, hanem elmozdította Esztergom vármegye főispánságától is. Még mire egyet fordúlt volna az esztendő, III. Endre is elköltözött az élők sorából. (1301 január 14.) Az Árpádok kihaltával, egy évtizedet meghaladó időn át, dühöngő beiháborúk Esztergom város fejlődését egy időre megakasztották, de az Anjouk uralmának megszilárdúltával az ősi prímási székhely visszanyerte régi fényét és a fejlődés magas fokára emelkedett. 4. AZ EGYHÁZ AZ ÁRPÁDOK ALATT. A koronázással tető alá került Szent István nagy műve, a melyet fenntartani és továbbfejleszteni első sorban'az általa alapított esztergomi érsekség feladata lett. Midőn Szent István király kiragadta a térítést Pilgrim, passaui püspök kezéből, hogy azt önállóan vezesse, a Szent Benedek-rend tagjai lettek neki leghűbb munkatársai. Soraikbél kerültek ki az első egyházfejedelmek is. Történetíróink egy része Sebestyént tartja az első esztergomi érseknek, a ki a pannonhalmi monostorból került a főpásztori székbe ; 1007-ben már Aschrich volt a magyarok érseke, a ki a bambergi püspökség alapító-levelében is meg van említve. (Millenn. II. 240.) Öt követte Domonkos érsek, a ki 1037-ben a bakonybéli apátság alapító levelében szerepel. Szent István, az apostolok számát véve alapúi, 12 püspökséget akart alapítani, azonban halálakor ez a szám még nem volt teljes. Az érseki székhely, Esztergom, a Duna jobbpartján feküdt, de az egyházmegye a balparton terült el, nyugatra és éjszakra, az ország határáig, míg Esztergomtól délre a veszprémi püspökség kezdődött. így az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a mai Esztergom vármegye dunáninneni része egyházi tekintetben az esztergomi érsek, a dunántúli része pedig a veszprémi püspökség alá tartozott. A veszprémi püspökség kiterjedéséről Esztergom vármegyében a pápai tizedjegyzékben találunk adatokat. E szerint a budai főesperességhez a következő plébániák tartoztak a mai Esztergom vármegyéből: Bajót, Csolnok, Dág, Epöl. Mogyorós (Mogyorósbánya), Nova villa (Nyergesújfalu), Sáp (Orsáp,ma Nagysáp.) Szent István király az esztergomi érseknek külsőleg is nagyobb tekintélyt kívánt adni, egyházmegyéjének nagyobb kiterjedése és jelentékeny birtokadományok révén. Azonban az esztergomi érsek legbecsesebb birtokai a középkorban nem a mai Esztergom vármegyében terültek el. A szomszéd Hont, Bars, Nyitra, Komárom, stb. vármegyékben sokkal több és nagyobb kiterjedésű birtokai voltak az érseknek, melyekről bízvást feltehető, hogy első szent királyunk adományából jutottak az érsek birtokába, addig a mai Esztergom vármegye területén lévő birtokok túlnyomó része, kimutathatólag csak később jutott az érsek kezébe. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy akkoriban Esztergom vidékén kevés volt a fejedelmi birtok és az uratlan föld; ez a vidék akkor már sűrűn lakott, s az egyes nemzetségektől megszállott terület volt. Összegezve a rendelkezésünkre álló adatokat, az esztergomi érsek a következő helységekben volt birtokos az árpádházi királyok alatt, a mai Esztergom vármegyében : Bucs. 1208-ban már az érsek birtokában találjuk. Farnad. 1283-ban Ladomér érsek szerezte Báncza Tamás mestertől. Kéménd ; e birtokot 1292-ben kártérítésül nyerte az érsek Kázmér fia Ugrón comestől. Köhidgyarmat. 1295-ben részben az érseké, később a káptalan birtokába került. Muzsla ; részben királyi adomány alapján bírta az érsek, részben Benedek érsek szerezte 1257-ben vétel útján. Nagyölved ; 1295-ben már az érsek birtoka. Nána ; 1228-ban kelt oklevélben találkozunk első ízben az esztergomi egyház itteni birtokaival, a melyek a Nána nemzetségi javaktól voltak elkülönítve. Németszögyén. Az érsekség legrégibbb birtokainak egyike. 1291-ben Ladomér érsek az itteni német vendégek részére plébániát alapított. Párkány (Kakath) vámját II. Géza király 1157-ben adoMagyarország Vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 11 Azj" érseki birtokok.
