Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Thuránszky Irén - Túri Béla - Varga Mihály - Várkonyi Odilo - Vaszary Kolos
166 Irodalom, tudomány és művészet. Thuránszky Irén. Túri Béla. Varga Mihály Várkonyi Odilo. Vaszary Kolos Munkái : Magyarország úti kalauza. 1885. (Vasútak és hajóútak mentén fekvő községek, városok, helyek leirása). — Magyar fürdők. 1888. — Az építő-iparosok könyve. 1891. — Hazai fürdőink. Díszmű. 1902. — Magyar-német szótár építő-iparosok számára (45 ezer szó) —- Ifjabb korában színdarabokkal Kísérletezett, a melyek kéziratban maradtak hátra. Ilyenek : A spion. Bohózat a tábori életből. 1870. — A végzet bosszúja. Színmű 4 szakaszban. 1876. — Az ördögkerék. Népszínmű 3 felv. 1890. — Az őrült. A vén czigány, színdarabok. (Ezeket műkedvelők adták elő különféle helyeken). — Elbeszélései, rövidebb rajzai, tárczái igen nagy számmal jelentek meg az esztergomi lapokban, valamint a nagyváradi Szabadság és Tiszántúli Hírlap hasábjain. Thuránszlcy Irén, Katona Lajos dr. egyetemi tanár neje, paedagogus, született Esztergomban. A polg. isk. tanárnői oklevelet megszerezvén, 1878-ban a kőszegi polgári iskolánál, majd 1880-tól 1890-ig a budapesti VI. ker. áll. tanitónőképzővel kapcsolatos gyakorló felsőbb leányiskolánál működött. 1890-ben kinevezték a II. ker. tanitónőképző intézet igazgatójává s 1907-ben vonult nyugalomba, a mikor a tanitás és nőnevelés terén elért sikereiért a király a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. A Mária Dorothea egyesület vál. tagja, a tanitónői szakosztály elnöke, az orsz. tanszermúzeumnak, a magyar paedagogiai társaságnak, s több tudományos társulatnak és tanító egyesületnek rendes tagja. Müvei: Gazdaságtant írt a felsőbb leányiskolák, Háztartás- és gazdaságtant a polgári, felsőbb leányiskolák és képző intézetek számára; több czikket írt a Nemzeti Nőnevelés cz. folyóiratba ; önállóan jelent meg egy tanulmánya: Mikép lehet a nemzetgazdasági ismereteket a számtan, kézimunka és háztartástan tanításával kapcsolatba hozni ? Szerkesztette az 1897-ben megjelent Zirzen Janka-Emlékkönyvet. Zirzen Jankáról s Peres Sándorról tartott emlékbeszédei megjelentek a Polg. Iskolai Tanáregyesület folyóiratában. Túri Béla, hírlapíró, szül. 1875-ben, Esztergomban. Mint Esztergom-egyházmegyei pap, tanár volt Nagyszombatban, káplán Esztergomban ; jelenleg az Alkotmány , cz. napilap felelős szerkesztője. Munkái : Elrendelte-e az 1848. évi III. t.-czikk a parlamentáris kormányt ? (Andrássy Gyula gróf előszavával). 1906. — A főkegyúri jog és az autonomia, különös tekintettel a vallás- és tanulmányalapítványokra. 1907. — Irt czikkeket, bírálatokat az Esztergomba, Kath. Szemlébe, Alkotmányba. Varga (Zámolyi) Mihály, kanonok, szül. 1834-ben. 1882—1888-ig Esztergom-vízivárosi plébános volt ; 1889-ben a pozsonyi káptalan tagjává nevezték ki. Meghalt 1906-ban. Neveléstudományi munkákon kívül írt több elbeszélést, főleg humorisztikus életképeket ; számos dolgozata jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban. Várkonyi Odilo, bölcseleti doktor, szül. Nagysápon, 1862 jan. 8-án. A Sz. Benedek-rendbe lépvén, 1887—99-ben az esztergomi főgimnáziumban tanított, 1899-től főiskolai tanár Pannonhalmán. Meghalt 1902-ben. Müvei : Praeparatio Vergilius Aeneiséhez. 1892. — Additamenta ad Dictionarium Latinitatis Hungarorum. 1896. — Szemelvények M. Tullius Cicero beszédeiből. Bevezetéssel és magyarázattal ellátta. 1902. — Ezenkívül írt magyar és latin költeményeket. 3 Vaszary Kolos dr., bíboros, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása, szül. Keszthelyen, 1832-ben február 12-én. A gimnázium hat osztályát szülővárosában elvégezvén, 1847-ben a Szent Benedek-rendbe lépett. Fölszenteltetése után 1854—56-ig Komáromban, 1856—61-ig Pápán tanított. Főleg ez utóbbi helyen nemcsak mint tanár teljesítette híven kötelességét, hanem élénk részt vett a vármegye és város politikai és társadalmi mozgalmaiban is. Ezen a téren való szereplése alapította meg szónoki hírnevét. Örökemlékű fényt vet lelkes hazafiságára és kiváló szónoki tehetségére a dákai jelenet, midőn Pápa város közönsége nevében lelkes, gyújtó beszéddel üdvözölte a hazába visszatérő nagy számüzöttet, gróf Teleki Lászlót. 1861—1869-ig az esztergomi főgimnázium tanára volt. A hazai történelem előadása közben a hazafiság, a nemzeti érzet élesztése, a szabadság szeretetének ápolása vezette mindenkor. Az iskolán kívül a város társadalmi életében is jelentős szerepet játszott. 1869-ben Győrbe került házfőnöknek és főgimnáziumi igazgatónak. 1884-ben ünnepelte tanári működésének 30 éves jubileumát, a mikor a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1885 április 28-án pannonhalmi főapát lett. Mint főapát, nagy gondot fordított a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésére ; főapátsága idejében épült a győri főgimnázium, az ő idejében egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Több új népiskolát és számos templomot építtetett. Megújította a régi apátsági templomot Tihanyban. Érdemeinek elismeréseül a király 1891-ben a Ferencz József-rend nagykeresztjét adományozta neki. 1891 október 17-én Ö Felsége esztergomi érsekké és Magyarország herczegprímásává, majd valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki ; a pápa Ö Szentsége pedig abban a
