Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
TERMÉSZETI VISZONYOK - Éghajlat - Állat- és növényvilág
5 Természeti viszonyok. sekélyek, hogy legnagyobb részük víz nélkül áll egész éven át. Régebben sok volt a tó és mocsaras hely, néhány tó ma is van, így Esztergomban, Sárisápon, s Kuralon ; Ebed, Muzsla, Bncs között nagy mocsár volt, de már lecsapolták. Nevezetesek Esztergom meleg-forrásai, a melyek a várhegy alatt fakadnak, a Duna mellett, közös rétegből ; a káptalan birtokán van egy jelentékeny forrás, a mely 12 kisebb forrás egyesüléséből állott elő, hőmérséke 26° C. Neszmély és Almás között s Ebednél is van hévvíz,ez utóbbi csak 19° C. Az esztergomi hévvizeket már a XVI. században megbámulta egy Stambulból érkező török követ, a ki följegyezte, hogy itt a békák télvíz idején is vígan brekegnek. Esztergom vármegye éghajlata mérsékelt; az évi közepes hőfok Dobogókőn, 1901—-1905 között ötévi átlagot számítva, januárban 3-6° C, júliusban 17-96° C volt; az évi középhőmérséklet 6"98°C. Maximuma 28'97°C, minimuma 15 87°C. Az évi középlégnyomás 700'8. A csapadék természetesen legnagyobb a hegyes vidéken, legkisebb a Dunabalpart síkságán. A Dobogókőn az ötéves átlag (1901—1905) 825 6 Esztergomban 607 míg Nagyölveden csak 573" 1 %. A vármegye állat- és növényvilágára csak rövid pillantást vethetünk. Az őskor faunáját a geologiai rétegek vizsgálata alkalmával számos tudós gyarapította özön adattal. A geologiai korszakokban rendkívül virágzó életet élt itt a természet, a miről a hatalmas szénbányatelepek és a tömérdek megkövesült szerves maradványok tesznek bizonyságot. A jelen korban viszont semmi lényeges eltérést nem mutat e kis vármegye a szomszédos, és már eddig leírt vármegyék növény- és állatvilágától. Növényzetét tekintve, az éjszaki rész Magyarország felső vidékeinek síkságára, egyes fajokban a magyar alföldre emlékeztet ; a déli részben hasonlatossága van Hont, Nyitra, Pozsony vármegyék, sőt Alsó-Ausztria flórájával; az elsőben a réti, a mocsári szikesek tűnnek ki, a másodikban a cserjés, füves dombok, kősziklák, erdők s rétek flórája. Feichtinger Sándor dr. 1865-ig a vármegye éjszaki részéből 791 növényt sorol fel, ezek közül kettő a szíktelen, virágtalan edények sorába tartozik, 176 az egyszikűek és 613 a kétszikűek osztályába. Érdekes, hogy ő Esztergom vármegye cerületén 28 olyan növényfajt talált, a mely nincs meg a nagy Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében. Esztergom vármegye, bár kicsiny területű, rendkívüli fontosságú volt az egész mai Magyarországra nézve, mert anthropograíiai tekintetben középpontja volt e területnek, hol nagy útak találkozóján Esztergom, Vácz, Buda keletkeztek. Ez a vidék volt az a tengely, a mely körül legalább másfélévezreden át hazánk népeinek története forgott. S magának Esztergom városának ezenkívül még két folyó találkozása adott erőt s így méltán választották az Árpádok országuk fővárosának is. Éghajlat. Állat- és növényvilá Források: A m. kir. földtani intézet évkönyvei. — Földrajzi Közlemények. — Findura Imre : Esztergom vármegye helyrajzi és statisztikai szempontból. Földr. K. 1893. — Kőrösy László dr.: Esztergom. — Hantken Miksa : A m. kor. országainak széntelepei s szénbányászata. 1878. — Nedeczky Gáspár : Dömös, Esztergom, 1880. -— Koch Antal : A dunai trachyt csoport, 1877. —Nendtvich Károly : Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata, 1846. — Bartek : Esztergom és vidéke, 1889. — Magda Pál : Magyarország legújabb leírása, 1819. — Fényes Elek : Magyarországnak stb. stat. és geogr. tekintetben, II.-köt. 1837. — Inkey Béla : Jelentés a Párkány környékén eszközölt földtani fölvételről. 1890. — Horusitzky Henrik : Nsgyölved, Mgyarszölgyén és Csata környékének agregeolcgi i viszonyai. 1899.—Liffa Aurél: Fölvételi jelentés. (Gerecse hegységről.) 190G. — Megjegyzések a Stafi János fölvételére. 1907. — Staff János: Adatoka Gerecse-hegység str. és tektcnik; i viszonyaihoz. 1906. — Timkó Imre : A Pilis hegység és Szentendre-Visegrádi hegyvidék. 190."). — A m. kir. meteorologiai intézet évkönyvei 1901—1905. évekről.
