Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Szántó Zsigmond - Szeder Fábián - Szegi Lajos János - Szentgályi Ágost Benedek - Szentimrei Márton - Szkalka Kandid - Szmatanay József - Szölgyémy Ferencz

162 Irodalom, tudomány és művészet. Szántó Zsigmond. Szeder Fábián. Szegi Lajos, János. Szentgálv Ágost Benedek. Szentimrei Márton. Szkalka Kandid. Szmatanay József. Szölgyéiny Ferencz. tan a kisdedóvóncképző-intézetek számára. 1897. —Kicsinyek áhítata; vezérkönyv a kisdedóvóintézetek és képzők számára. 1898. — Az óvónő és tanítónőképzés egyesítése. 1898. —Az esztergomi Szent Anna-templom és a vele kapcsolatos intézetek. 1901.—írt több értekezést és szentbeszédet. Szántó Zsigmond dr., főgimn. tanár Lúgoson, szül. Esztergomban, 1861-ben. Munkája : Bajza József. 1884. —- Értekezései: Az esztergomi tájszólásról. (Magy. Nyelvőr IX. köt.) — Emlékbeszéd Széchenyi István grófról. Millenniumi ünnepi beszéd (Vágujhelyi reáliskolai Értesítő). — Lenau viszonya a magyarsághoz. Irodalmunk fejlődése. A betegség és gyógyítás forrásai a középiskolában. Emlékbeszéd Vörösmarty Mihályról és Erzsébet királynéról (Lugosi főgimn. Értesítő). —- Ezenkívül számos vezérczikke, tárczája, műfordítása jelent meg az Esztergom és Vidékében, a Délvidéki Lapokban, Lugosi Hírlapban, Magyarország és Nagyvilágban, Pesti Hírlapban és a Budapesti Hírlapban. Szeder Fábián, szül. Érsekújvárott, 1784 jún. 24-én. Mint Sz. Benedekrendi áldozó-pap tanított 1809—11-ig Esztergomban, a hol 1826—30-ig igazgató volt. Később Győrött, Sopronban, Nagyszombatban, Komáromban, Pannonhalmán és Fiissön működött. Meghalt 1859-ben. A M. Tud. Akadémia 1832-ben levelező-tagjául választotta, 6 év múlva azonban tagságáról lemondott. Számos egyházi és szépirodalmi művet adott ki. Szegi (Bátorkeszi) Lajos János, szül. a XVII. század második felében, Bátorkeszin, ref. szülőktől. A komáromi ref. gyülekezet saját költségén küldte őt Hollandiába, tanulmányai végzése végett. Visszatérése után a kath. vallásra tért át és a bécsi Pazmaneumnak volt növendéke. Munkája : Szőlő Gerezd ... az igaz okok, mellveknek meg csalhatatlan erős igasságoknak tekéntetekre nézve, változtatta meg elébbeni örök halált Szegény Lelkének szerző mérges Calvinusi vallását. Bécs, 1675. Szentgály Ágost Benedek, szül. Esztergomban, 1734 márcz. 21-én. Hat osztályt Esztergomban a jezsuiták vezetése alatt, bölcseleti tanulmányait a budai tudom, egyetemen végezte ; azután a pálosok rendjébe lépett, s több helyen volt előljáró a szerzet feloszlatásáig. Ekkor szülővárosába vonult magányba, s főleg a tudományoknak élt. Meghalt mint aranymisés pap 1818 júl. 2-án. Müvei : T. Bourdalue Lajosnak, Jézus-Társaságában levő papnak és XIV. Lajos Francziaország királya udvari káplánjának predikatziói. —7könyv. 1814. —Magyarország részletes története. Francziából deákba fordítva. 1 köt. — A Bold. Sz. Mária jeles ünnepeinek tisztelete. Fordítva deákból. 1824. — Kéziratban : De Larue Károlynak, franczia udvari káplánynak adventi, nagyböjti és némely ünnepekre való prédikácziói. 4 köt. — Austriai háznak története. 6 köt. — Kempis Tamásnak Jézus követéséről 4 könyvei. Szentimrei Márton, szül. Esztergomban, 1843-ban. 1861-ben a Szent Benedek-rendbe lépett, s fölszenteltetése után 1868—75-ig Sopronban, majd a pannonhalmi tanárképző-intézetben volt tanár, 8 évig mint főapáti irodaigazgató működött ; jelenleg nyugalomban él Czelldömölkön. A Szent István-Társulat irodalmi osztályának tagja. Müvei : Szent Benedek élete és hatása és a szerzetesi intézmény történelmi és társadalmi jelentősége. Komárom, 1880. — Svédországi Krisztina. Élet- és korrajz. Budapest, 1882. — A folyóiratokban és lapokban rendkívüli tevékenységet fejtett ki. írt szépirodalmi elbeszéléseket, történeti tanulmányokat, aesthetikai értekezéseket, egyházi és tanügyi, valamint politikai czikkeket. Szkalka Kandid, perjel, szül. Párkányban, 1793 aug. 27-én. 1812-ben belépett a Szent Benedek-rendbe s 1815—19-ig Kőszegen tanárkodott. Majd visszatért Pannonhalmára, a hittudományi tanulmányok folytatása végett, s 1823-ban fölszenteltetvén, 1823—-36-ig Esztergomban, a következő évben Kőszegen volt tanár, 1837—43-ban Bakonybélben tanár és perjel, 1843—4-ben Pannonhalmán alperj el, 1844—61-ben lelkész Szentiványban, majd alperjel s 1873-ban perjel lett Bakonybélben, a hol mint aranymisés áldozó-pap meghalt 1875-ben. Müvei : Iskolai ifjúsághoz classificatio elolvasása alkalmával tartott beszéd. Esztergom, 1833. — Tekintetes, Nemes, Nemzetes s Tudós Krajner József úrhoz intézett beszéd, midőn fényes érd. szalagos függő nagyobb arany díszpénzzel Esztergomban ünnepélyesen felékesíttetnék. Esztergom, 1834. — Az esztergom kir. városi templomban húsvét napján mondott beszéd. Esztergom, 1835. Egyházi beszéd sz. Péter és Pál ünnepén az esztergomi sz. kir. városi templomban. 1836. — Beszéd sz. Anna tiszteletére. — Esztergom, 1836. — írt alkalmi költeményeket : Lantos dal, tek. Kruplanics Simon névnapjára. Esztergom, 1835. — A bakonybéli apátság 8 százados ünnepére. Pest, 1837. — Örömdal mélt. Rimely Mihály főapát in- tiszteletére, bérmálás alkalmával. Győr, 1858. — Carmen heroiccis versibus adornatum honoribus illust. dni Michaális Rimely occasione installationis. Vesprimü. 1843. — Carmen alcaicis versibus adornatum eiusdem honoribus . . . Jaurini, 1843. — Ezenkívül sz. beszédek és értekezések jelentek meg tőle az Egyházi Tárban, Religióban, Kath. néplapban. Szmatanay József dr., reáliskolai tanár, született Esztergomban 1852-ben. Meghalt Bécsben, 1882-ben. Értekezései : Az esztergomi főkáptalan érdemei a honi közművelődés terén. 1874. Octavianus Augustus. 1879. Eszmék a hazai polgári rend keletkezéséhez. 1878. Szölgyémy Ferencz, gimn. igazgató, szül. Esztergomban, 1857-ben. Tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezvén, mint tanár működött Léván, Mis-