Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Schenek István dr - Schiffer Ferencz - Schwetz Vilmos - Scitovszky János - Sebők Gyula - Sebők Zsigmond

160 Irodalom, tudomány és művészet. Schenek István dr. Sckiffer Ferencz. Schwetz Vilmos. Scitovszky J ános. Sebők Gyula. Sebők Zsigmond. tanulmányi felügyelő a pesti középponti papnevelőben, 1859-ben az esztergomi papnevelőben tanított, 186l-ben pesti egyetemi hittanár lett. 1868-ban az aranyosmaróthi kerület országgyűlési képviselőnek választotta ; 1869-ben vallás- és közokt. miniszteri osztálytanácsossá, majd cz. apáttá, 1870-ben esztergomi kanonokká nevezték ki. 1871-ben szepesi püspökké, 1873-ban egri érsekké lett. 1905-ben bíbornokká választatott. Müvei : Votum ad synodum Provincialem Strigonii celebrandum de matrimoniis mixtis. 1858. — Palaestina, quam in usum auditorum suorum descripsit. 1860. — A lelépett Nagyságos Rectorhoz intézett beszéd. 1865. — Epistola, quae instructionem pro Congregationibus pastoralibus exhibet. 1872. — Oratio,quam qumnrégiménalmae Adioeceseosritu solemnicapesseret, habuit (Ugyanez magyarul is) 1873. — Epist. Past. in qua ... de civili S. Pontificis principatu disserit. 1877. — Zárbeszéd, melyet az egri egyházmegyei papság nyugdíjintézete ügyében mondott. 1885. 1888. — Sugarak. Szemelvények dr. Samassa József egri érsek irataiból és beszédeiből. 1873—1898. 1898. Schenek István dr., ny. akad. tanár, kir. főbányatanácsos, szül. Esztergomban, 1830 júl. 3-án. A gyógyszerészeti és a felsőbb chemiai tanfolyamot Bécsben elvégezvén, 1856-ban a bécsi egyetemen a chemiai tanszék mellett tanáisegéd, 1859-ben a kassai főreáliskola, 1867-ben a keszthelyi gazdasági felsőbb tanintézet, 1870-ben a selmeczi bányászati és erdészeti akadémia rendes tanára 1892-ig, a midőn nyugalomba vonult Budapestre. 1891-ben Tanádi előnévvel a magyar nemességet, már előbb a kir. főbányatanácsosi czímet nyerte ; a Magy. Tud. Akadémia 1889-ben levelező taggá választotta. Müvei : A németországi kémiai kísérleti állomások szervezéséről. 1869. — A spektrál-ana lizisről. 1871. — Kísérletek és tanulmány a szomolnoki czementvizekben tartalmazott réznek kifejtéséhez használt vas és koksznak elegyéről. 1880. — A másodrendű galvánelemekről. (Jutalmazott mű) 1885. — Abhandlung iiber die elektr. Accumulatoren. 1885. — Az úrvölgvit analízise és kémiai képletének megállapítása. 1886. — Kísérleti adatok az akkumulátorok működéséhez. 1890. — Számos cziklce jelent meg a Természettudományi Közlönyben, Bányászati és Kohászati Lapokban és másutt. — Irodalmi működésén kívül tudományos munkálkodásának eredménye egy petroleumétert fejlesztő készülék feltalálása, mely az 1873. bécsi világkiállításon kitüntetésben részesült. Nevezetes vizsgálatokat tett az akkumulátorokra vonatkozólag, melyeket Farbakv társával együtt czélszerüen javított. Schiffer Ferencz, prelátus kanonok, szül. 1845-ben. 1880-ban a budapesti középponti katholikus legényegylet elnökévé, 1883-ban a budapesti tanítóképző és a katholikus elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. 1898-ban pozsonyi, 1906ban pedig esztergomi kanonok és főegyházmegyei főtanfelügyelő lett. Irt hitelemző értekezéseket és szerkesztette a katholikus legényegyletek Kolping czímü közlönyét. Schivetz Vilmos, kir. tanfelügyelő, szül 1865-ben. 1892-ben fővárosi kir. segédtanfelügyelő lett, 1897 óta kir. tanfelügyelő Kis-Kíiküllő, majd Nógrád és 1905 óta Esztergom vármegyében. Munkája : Számvetési példatár az elemi népiskolák II—VI. osztálya számára. 1894. —- írt czikkeket a Néptanítók Lapja, Néptanoda, Magyar tanítóképző cz. szaklapokba és a Budapesti Hírlapba. — Szerkesztette a Kis-Küküllő cz. lapot. Scitovszky János, bíboros-érsek, született 1785-ben. 1811—1827-ig a rozsnyói papnevelő-intézetben tanított. 1824-ben rozsnyói kanonok lett. 1827-ben rozsnyói, 1838-ban pécsi megyés püspökké, 1849-ben Magyarország herczegprímásává, esztergomi érsekké nevezték ki. 1853-ban a bíbornoki méltóságot nyerte el ; ugyanaz évben a M. Tud. Akadémia igazgató-tagjává választotta. Meghalt Esztergomban. 1866-ban. Számos beszéde és egyházi műve jelent meg. Sebők Gyula, fővárosi hírlapíró, szül. 1865-ben Párkányban. Munkája : Egér a kaszárnyában. 1896.— Számos tárczája jelent meg a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban. Jelenleg a Főváro á Tudósító kőnyomatos lap szerkesztő-kiadója. Sebők Zsigmond, író, szül. Párkányban, 1861-ben. Középiskoláit Esztergomban és Budapesten elvégezvén, a műegyetemre ment, s mint tanárjelölt, a természettudományi szakot végezte el; ha.jlama azonban a hírlapírói pályára vitte s a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett ; két év múlva Szegedre költözött a Szegedi Napló munkatársául. De nemsokára visszatért a fővárosba hírlapírónak. Már tizenhat év óta a Budapesti Hírlap munkatársa. A Kisfaludy-, Petőfi-Társaság és a szegedi Dugonics-Társaság tagja. Müvei: Alakok. Rajzok és elbeszélések. 1887. — Elbeszélések. 1894. —^laczkó úr utazása és egyéb elbeszélések. 1894. — Robinson (De Foe és Campe után) 1897. — A két árvizes gyermek. 1898*— Erzsébet királyné. 1898. — A kis mérnökök. 1899. — Petőfi Sándor. 1899. — Maczkó úr első, második és harmadik utazása. 1902. — Kossuth Lajos élete. 1902. — Tarka mesék. 1903. Hol volt, hol nem volt. Mesék. 1903. — Pasztái élet. 1903. — Városi czicza falun. 1903. — Cserebogár úrfi a tengeren. 1904. — A gyöngyhuszár. 1904. — A hős nyulacska. 1904. — Cziczáról—Nyúlról. 1904. — Falusi czicza Budapesten. 1904. — Maczkó úr újabb utazásai. 1905. — Pattogatott kukoricza.