Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Rényi Rezső - Reusz József - Révay Miklós - Révész Béla - Rigler Gusztáv dr - Rimely Károly dr
158 Irodalom, tudomány és művészet. Rényi Rezső. Reusz József. Révay Miklós. Hévész Béla. Rigler Gusztáv dr. Rimely Károly dr. kara magántanárrá képesítette ; 1905-ben pedig a király a József-műegyetemen szervezett magyar közigazgatási jogi tanszékre nevezte ki, hol a tanszaknak ma is egyetemi tanára. Müvei: A helyi önkormányzat. 1896. — Dolgozatok az angol és franczia közigazgatási jog köréből. 1899. — A gyülekezeti jog. 1900. — A felelősségi rendszer, mint jövendő közegészségi közigazgatásunk alapja. 1901.— A magyar közigazgatási jog kézikönyve. 1902.—Guide des étudiants, offert par le comité d'organisation aux membres du lile congrés international des étudiants, qui aura lieu á Budapest (Hongrie) du 24 au 30 septembre 1902. (Névtelenül). Rényi Rezső, született 1827-ben. Nyilvános pályáját Zólyom vármegyében kezdette meg, majd tevékeny részt vett a szabadságharczban; 1865-ben az esztergomi városi tförvényszék elnökének választották, utóbb ügyvédi pályán működött. 1889-ben Pozsonyba költözött, hol a Toldy-kör elnökévé választotta. Meghalt 1899-ben. Esztergomban a következő müveket irta : Pausanias. Tragoedia 5 felvonásban. 1866. — Vallás és művészet szépészeti kapcsolatban. 1869. — Petrarca mint hazafi, tudós és költő. 1875. — Hrosvitha álláspontja a mysteriumok és fejlett dráma között. 1876. — Az esztergomi primási képés metszettár. 1879. — Petrarca és Kisfaludy Károly. Irodalomtörténeti tanulmány. 1880. — Italia költészetéből. A szerzetes költők. 1883. — Italia költészete a középkorban. 1887. — Szerkesztette 1877—79-ig az Esztergom cz. hetilapot; ebben és más lapokban, folyóiratokban számos értekezést, czikket, bírálatot írt. Reusz József, az esztergomi takarékpénztár igazgatója, született Esztergomban, 1837-ben. Meghalt 1907-ben. Munkája: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története. 1895. Révay Miklós, a magyar nyelvészet nagynevű megalapítója, mint piarista tanár tanított az esztergomi gimnáziumban az 1796—99-ik évben. Sok hányattatás után 1802-ben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanszékét nyerte el. Meghalt 1807-ben. Révész Béla, fővárosi hírlapíró, szül. Esztergomban, 1876-ban. Belső munkatársa volt több fővárosi lapnak, így az Esti Hírlapnak, Magyar Hírlapnak, Friss Újságnak. Most a Népszava szerkesztőségének tagja. Munkái : Emberek harcza. Novellák. 1901. — Forgatagban. 1903. — Uj novellák. 1905. — A nagy börtön. 1907. — Ez idő szerint több műve Németországban jelenik meg. Novellákat ír az Az Újság, Pesti Napló, Népszava napilapoknak, a Hét és a Nyugat folyóiratoknak. Rigler Gusztáv dr., egyetemi tanár, szül. Dunamocson, 1868-ban. A budapesti egyetemen éveken át mint tanársegéd működött. Az egyetemi magántanári képesítés megszerzése után állami segítség mellett bejárta Európa nevezetesebb városait a közegészség tanulmányozása végett. Midőn visszatért, 1899-ben a kolozsvári egyetemen a közegészségtan ny. rendes tanárává s a közegészségtani intézet igazgatójává nevezték ki. Az orvosi karnak 1906—7-ben dékánja volt. Müvei : Az egészségtani vizsgálatok módszerei. 1894. — A közegészségtan alapvonalai (Gártner után) 1896. — A székesfővárosi iskolák telkének beépítési viszonyai s a tantermek szellőzése és fűtése. 1899. — A kötelező hatósági fertőtlenítés behozatala Kolozsvárott. 1901. — A kolozsvári egyetem közegészségtani intézete. 1903. — Vezető Koiozsvár városában. 1903. — A gázizzótestekkel való világítás Hygienes értékéről. 1904. — Kolozsvár egészségügyi állomásának működése 1902. — A Riviérán át Spanyolországba. 1905. — A természetes ásványvizek baktérium-flórájáról. 1902. — Ásványvíz-palaczkok dugaszolása. 1902. — Pettenkofier 50 éves jubileumára. 1893. — A magyar és külföldi ásványvizek némely chemiai alkotórészeinek ingadozásáról, valamint baktériumflórájáról. 1901. — A teljes vér és vérsavó lúgosságának ingadozása különböző ép és kóros viszonyok közt. 1901. — A vízről, mint a thypus és cholera okozójáról. 1895. — A közegészségtan tankönyve, sajtó alatt. — Ezenkívül számos tudományos értekezést közölt főleg az Orvosi Hetilap, s egyéb hazai és külföldi szaklapok hasábjain. Rimely Károly dr., szül. Esztergomban, 1825-ben. Hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, rövid ideig káplán volt ; 1850-ben tanulmányi felügyelő a Pazmaneumban. 1852-1860-ban az esztergomi papnevelőben tanárkodott; 1861-ben pazmaneumi aligazgató, majd ideigl. igazgató, 1867-ben pozsonyi kanonok. 1868-ban Rudolf trónörökös magyar nyelvtanára, 1870-ben lekéri valóságos apát lett. 1876-ban a Lipót rend lovagkeresztjét kapta ; 1889-ben pozsonyi városi plébánosnak választották meg; 1894-től beszterczebányai megyés püspök. 1898-ban, áld. papságának 50 éves évfordulója alkalmával, a király a Ferencz József-rend nagykereszt jével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. Meghalt 1905-ben. Müvei : Egyházi beszéd Szent István király ünnepére. Mondotta Bécsben, 1861. — História Collegü Pazmaniani . . . 1865. — Egyházi beszéd, melyet Szent István ünnepén a bécsi Kapuczinusatvák templomában" mondott. 1865. — Capitulum insignis Ecclesiae Collegiatae Posoniensis ad S. Martinum Ep. olira SS. Salvatorem. Instar manuscripti. 1880. — Adalék az Uj Magyar Sión 1880. évfolyamához. 1881. — írt ezenkívül különféle lapokba s folyóiratokba több tudományos czikket, értekezést, szent beszédet.
