Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Majer István - Makai János - Malina Gyula - Maszlaghy Ferencz - Mathes János
148 Irodalom, tudomány és művészet. 3íajer István. Makai r János, urálin a Gyula. Maszlaghy Ferencz. Mathes János. Munkái :• Esztergom a tatárjárás korában. 1877. — Rév-Komárom törekvései a szabad királyi városi jog elnyeréseért. 1882. — Adatok a komáromi Sz. András-templom történetéhez. 1884. Ezenkívül ezikkeket írt különféle lapokba. Majer István, született 1813-ban. 1836-ban Muzslán és Esztergomban volt káplán, utóbb az érseki tanítóképzőben tanított ; 1849-ben a m. Idr. tud. egyetemen a neveléstan helyettes tanárává, a következő évben Pest városa elemi iskoláinak igazgatójává nevezték ki. 1857-ben kiirthi plébánossá, 1866-ban esztergomi kanonokká lett; 1867-ben a III. oszt. vaskoronarendet kapta, nemsokára cz. apáttá és pápai prelátussá nevezték ki. 1876-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta ; 1880-ban cz. püspök, 1884-ben érseki helyettes ; 1889-ben káptalani nagyprépost, 1891-ben káptalani helytartó lett. Meghalt 1893-ban. Számtalan czikken, elbeszélésen, értekezésen és sz. beszéden kívül főbb müvei : Népneveléstan. — Színdarabok az ifjúság számára. 1846. — Liturgika. Mesterképző intézeti növendékek számára. 1847. — A rézmetszetnek mütana. 1847. — Egészségtan a nép számára. 1847. — A jó házigazda. A nép számára életszabályul. 1848. — A magyar képezdék reformja. 1848. — Népszerű beszédek az év minden vasárnapjára. 1849. II. köt. 1851. — A jó és olcsó könyvkiadó-társulat fametszvényei. 1850. — A sz. kir. Pest városában létező reál- és elemi tanodák. 1830—1856. — A pesti első bölcsőde megalakítása. 1852.—Arany tanácsok vándorló mesterlegényeknek. 1852. — ABC. és olvasókönyv. 1853. — Vezérkönyv az állat-, növény- és ásványtan oktatásában. 1854. — István bácsi, a boldog családatya. 1854. — Szívmívelő beszélgetések és színjátékok. 1855. - Aranytanácsokszolgálók, dajkák számára. 1855. — A regélő István bácsi. 1857. — Milyen legyen a néptanító. 1858. — Mikép intéztessék a növendékpapok képeztetése. 1859. — Udvardi kálvária-könyv. 1860. — Imák sebesült harczosok vigasztalására. 1849 és 1860. — István bácsi arany tanácsai szolgák, kocsisok . . . számára. 1863. — Ügyes Mari, a kis konvhakertésznő. 1863., 1871., 1878. — Elnöki beszédek az esztergomi kisdedóvodában. 1868—1884. — Az esztergomi főmegye papságának közműveltségre ható irodalmi működése. 1873. — Szózat Rumy Károly György sírja felett. 1880. — Rövid visszapillantás az esztergom járási kath. Tanító-egylet 12 évi működésére. 1882. — Ezer műkereszt. 1884. — Második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik ezer műkereszt. — Hazafiúi komoly szavak a főrendiház reformkérdésében. 1884. — Emlékkönyv. 1886. — Szerkesztette a Kath. Néplapot 1850-ben ; alapította és szerkesztette az István Bácsi Naptárát 1856—70-ig s 1880-ban. MaJcai János plébános, szül. Esztergomban 1852. Munkája : Latin szókötési példák gyűjteménye. 1876. Czikke a M. Sionban : Vetési Albert, veszprémi püspök. 1897. Maiina Gyula, főmérnök, szül. Esztergomban, 1853-ban. Mérnöki tanúlmányait a zürichi műegyetemen elvégezvén, 1878-ban állami szolgálatba lépett ; 1881-ben folyammérnök lett Szegeden, utóbb országos középítészeti felügyelővé, majd a tiszai műszaki osztály főnökévé nevezték ki. 1890-ben az állam szolgálatából kilépett és a torontáli ármentesítő-társulat főmérnöke lett. Müvei : A Torontálmegye belvízrendezéséről készített tervezet ismertetése. 1884. — Az Alföld közlekedési viszonyairól. 1888. — A Tisza szabályozásáról. 1890. — Újítás a vízszabályozás terén. 1898. — A telefon és a villamos csengő berendezésének, gondozásának, és jókarban tartásának népszerű ismertetése. 1900. — Egyes czikkei a M. Mérnök és Építész-Egylet Közlönyében, a M. Mérnök és Építész-Egylet Heti Értesítőjében és a Gazdasági Mérnökben jelentek meg. Maszlaghy Ferencz, kanonok, született 1839-ben. A hittudományokat Esztergomban hallgatta : fölszenteltetése után káplán volt Karancsságon és Muzslán ; később nevelő lett a Pálffy grófoknál, azután a pozsonyi főgimnáziumban hittanár és egyúttal jogakadémiai hitszónok. 1871-ben esztergomi liczeumi tanár ; négy év múlva herczegprímási szertartó és levéltáros, majd szentszéki jegyző, 1881-ben a budai kir. vár plébánosa, nemsokára cz. prépost lett. 1889-ben esztergomi kanonokká, 1900-ban pápai prelátussá nevezték ki. Müvei : Schweiczi képek. 1872. — Rajna vidékén. Úti vázlatok. 1874. — Dél-Francziaországból. Úti vázlatok. 1875. — Dürer Albrecht kisebb passiója. 1875. — Hardy Bernát Gáspár viaszművei. 1876. — Az esztergomi prímási képtárban levő művek jegyzéke. 1879. — Római emlékeim. 1879. - Kisebb útirajzoké 1879. — Elbeszélések. 1879. — Újabb elbeszélések. 1880. — Sz. István öröksége. Szent beszéd. 1882. — Epigonok. Beszélyek. 1883. — Mai jellemek. Beszélyek. 1884. — A betlehemi nyájőrök. Karácsonyi pásztorjáték. 1893. — Két karácsonyest. Színmii. 1894. — Ezenkívül számos értekezést, czikket, színi jelenetet és elbeszélést írt különféle lapokba ; szent beszédeket a Szent Gellért, ifjúsági hitszónoklati folyóiratba. — 1876-ban szerkesztette az Esztergomban megjelenő Irodalmi Értesítőt. - -óv'" Mathes János, született 1785-ben. Eiatal korában az esztergomi érsekségben mint gazdatiszt szolgált ; majd katona volt és a laibachi csatában elfogatván, Francziaországba került, a hol hét évig tartózkodott. Visszatérése után az esztergomi érsekség nagyszombati uradalmában volt gyakornok, Esztergomban számvevői írnok, később a bazilika építésénél számvevő s felügyelő. Meghalt Esztergomban, 1848-ban. Munkái : Veteris arcis Strigoniensis, monumentorum ibidem erutorum aliarumque antiquitatum lythograpliicis tabulis descriptio. 1827. — Ő készítette az esztergomi főegyházmegye első térképét : Mappa archidioecis Strigoniensis. 1822.
