Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Feichtinger Sándor dr - Feigler Géza - Fekete Endre - Fenix Farkas - Ferenczy Jakab - Fojtényi Kászon - Forgách Ágoston - Forster Gyula dr
138 Irodalom, tudomány és művészet. Feichtinger Sándor dr. Feigler Géza. Fekete Endre. Fenix Farkas. Ferencz j r Jakab. Foj tényi Kászon. Forgách Ágoston. Forster Gyula dr. megyei könyvtárosnak nevezték ki, 1881-ben esztergomi tiszt, kanonokká. Meghalt Esztergomban, 1889-ben. Kéziratban maradt terjedelmes műve : A Feichtinger-család, mely a család tagjainak, rokonainak és hozzátartozóinak életrajzát tartalmazza, 1600-tól kezdve, arczképekkel díszítve. Főérdeme a főegyházmegye könyvtárának rendezése és lajstromozása. Feichtinger Sándor dr., kir. tanácsos, szül. Esztergomszentgyörgymezőn. 1817-ben. Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, szülővárosában kezdte meg működését ; 1861-től városi főorvos, később a városi közkórház igazgató orvosa, s hosszú ideig reáliskolai igazgató volt. Meghalt 1907-ben. Kisebb értekezései a Berliner Medicinische Central-Zeitungban, a M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban (1863—65.), gyógyászati czikkei az Egyetemes M. Encyclopaediában jelentek meg. — önálló művei : Animalia vertebrata obtutu pharmacclogico considerata. 1840. — A Börzsöny-márianostrai trachyt-hegycsoport növényzetéről. 1870. — Jelentés a csajkások területe és Torontál vármegye flórájáról. 1871. — Krasznamegye és környéke flórájáról. 1873—1872 ben tett kiránduláson észlelt Fészkesekről. 1875. — Esztergom megye és környékének flórája. 1899. Feigler Géza, karnagy, szül. Esztergomban, 1843márczius 17-én. Budapesten telepedvén le, csakhamar feltűnt alapos képzettségével s a Nemzeti Zenedénél a zeneszerzés tanárának választották meg. Több éven át eredményesen működött mint karnagy a budapesti Unió nevű német dalegylet élén is, a melyet jóformán megmagyarosított. Meghalt Budapesten, 1874-ben. Termékeny zeneíró volt, s a zene majd minden ágában számottevő művet írt : miséket, missrészeket, betéteket, számos zongora- és orgonadarabot, kamara-zenét, férfi-négyest, vegyes kart. Egyik magyar ábrándjával pályadíjat nyert. Szorgalmas munkatársa volt az Apolló cz. zenelapnak. Fekete Endre, szül. Esztergomban, 1844-ben. 1861-ben a kegyestanítórendbe lépett s fölszenteltetése után Kisszebenben, Pozsonyszentgyörgyön, Budapesten és Nagykanizsán tanított. 1879-ben tartomány-főnöki titkár, majd kormánysegéd, s a rend növendékeinek tanulmányi ügyvezetője lett. Munkái : Tapasztalati lélektan. 1872. — Tifzta gondolkodástan. 1873. — A budapesti főgimn. Értesítőjében : A társadalmi élet befolyása a nevelésügyre és iskolára. 1872. Fenix Farkas, gimn. igazgató, szül. 1784-ben. Mint Sz. Benedek-rendi áldozó-pap, 1809—17-ben házfőnök és gimn. igazgató volt Esztergomban; utóbb több helyen működött különféle hivatalban. Meghalt 1870-ben. Természetrajzi s vegyes irányú műveket adott ki. Ferenczy Jakab, házfőnök, szül. 1811-ben. Előbb Pannonhalmán, majd Győrött tanított s itt volt 1852-től 72-ig házfőnök és igazgató ; 1872-től házfőnök volt Esztergomban, a hol 1884-ben meghalt. Bővebben szülő vár megyéjénél. Fojtényi Kászon, perjel, szül. Esztergomban. 1812-ben. 1829-ben a Sz. Benedek-rendbe lépett; fölszenteltetvén, 1837—38-ban székesegyházi hitszónok volt Pannonhalmán, 1838—43-ig Győrött, 1843—47-ig Esztergomban tanárkodott, majd a pozsonyi akadémián lett hittanár és hitszónok, 1851—66-ig tanár Győrött, 1866—70-ig az új növendékek másodmestere és tanár Pannonhalmán, azután több évig nyugalomban élt Komáromban; 1881-től hét éven át perjel, utóbb házi lelkiatya Bakonybélben, a hol mint aranymisés áldozópap meghalt 1894-ben. Müvei : Magyar költemények. 1833. — Égi lant. A tanuló ifjúság egyházi használatára. Győr, 1841. (15 kiadást ért). — Görög régiségtan rövid egybefoglalata. A magyar ifjúság számára. Buda, 1846. — Görög régiségtan. Győr, 1852. — Több magyar költeménye és vegye3 tartalmú czikke jelent meg különféle lapokban és folyóiratokban. — Értekezéseket közölt a győri főgimn. Értesítőben. — írt szent beszédeket is. —- 1835-ben készített egy terjedelmes értekezést a kettős betűk egyszerűsítéséről, ily czímén : „Újra egyszarített magyar betűrend." Forgách Ágoston, gróf, főispán, szül. 1813-ban. 1850-ben esztergomi kanonokká nevezték ki, s 1851—56-ig a herczegprímás oldalkanonokja volt. 1861-ben cz. püspökké, 1874-ben nagypréposttá lett. 1871—81-ig főispánként állott Esztergom vármegye élén. Meghalt Esztergomban, 1888 április 26-án. Müvei : Egyházi beszéd, melyet nmélt. és ft. Palugyai Imre úr, nyitrai püspök pappá szenteltetése félszázados ünnepén mondott. 1854. — Észrevételek a megyék átalakítása körül. 1865. — Közgyűlési megnyitó beszéd. 1871. — Politikai czikkeket is írt. — Kéziratban maradt : Capitulum Ecclasiae Metropolitanae Strigoniensis. I. ab anno 1009—1613. II. ab anno 1614—1876. Báró Forster Gyula dr., szül. Esztergomban, 1846-ban. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1869—70-ben a párizsi jogi iskolát és a College de France-t látogatta. 1870-ben a közalapítványi ügyigazgat ósághoz joggyakornokká nevezték ki; két év múlva a közoktatási minisztériumba rendelték szolgálattételre, fogalmazóúl ; 1883-tól 86-ig mint miniszteri tanácsos működött, ezután a magyar földhitelintézetnél az egyik igazgatói állást foglalta el. Ugyanez évben a műemlékek orsz. bizottságának másodelnökévé, később elnökévé nevezték
