Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZOKTATÁSÜGY - 2. KÖZÉPISKOLÁK - Káptalani iskola
126 Közoktatásügy. Káptalani iskola. dent elkövetett az intézet anyagi ügyeinek javítására. Zajnai 1869-ben lemondván tisztéről, a város közgyűlése az iskola igazgatását Maiina Jánosra ruházta, igazgató-tanárrá pedig Kaan Jánost nevezte ki ; a ki 4 évig viselte ezt a hivatalt, mert 1873 ápr. 17-én úgy határozott a városi közgyűlés, hogy ezentúl az igazgató-tanári tisztet évről-évre más és más tanár foglalja el. Maiina után Feiclitinger Sándor dr. főorvos, több tudományos társulat tagja lett a reáliskola igazgatója 1873-ban, a mely évnek fontos eseménye az is, hogy megnyílt a reáliskola negyedik osztálya. A város áldozatra való készségéből alapított és fönntartott intézet anyagi zavarok miatt nem egyszer került válságos helyzetbe. Ez okból az iskola fönntartása és biztosítása érdekében 1881-ben ismét és nagyobb mértékű mozgalom indult meg, a minek eredménye lett, hogy Simor János herczegprímás 2000 frtos alapítványt tett, a főkáptalan évi 300 frtot szavazott meg, Szenttamás évi 200, Víziváros évi 100 frtot ajánlott föl a reáliskola javára. De leghathatósabb támogatásbanrészesítette az intézetet Trefort Ágoston, vallás-és közoktatásügyi miniszter, a ki 1883. évi látogatása után a költségvetésbe évi kétezer frtot vett föl, mely összeget az országgyűlés is megszavazván, az iskola jövője az állami segítséggel biztosítva van. A fizetés rendezésével és fölemelésével csak néhány év óta javított a város a tanárok eddigi kedvezőtlen anyagi helyzetén. Az 1886. évben a város képviselete az igazgató-tanársági változásokat megszűntetvén, erre a tisztre állandóan Obermayer Györgyöt nevezte ki, egyúttal határozatilag kimondotta a hatodik tanári állás szervezését és fönntartását. Az államilag segélyezett intézet jelenleg fokozatos fejlesztés alatt van ; az 1907/8. isk. évben megnyílt az V. osztály. És minthogy az eddigi helyiség a főreáliskola elhelyezésére szűk : a város közönsége a Sz. Ferencz-rendiek épületének második emeletét bérelte ki ideiglenes helyiségül. Van az intézetnek egy 190 koronás ösztöndíj alapítványa, melyet Szlávy Éva tett 1880-ban ; továbbá két, Koller-féle 100, és egy Szentgályi-féle 80 koronás ösztöndíja. 1894-ben alakult a „Reáliskolai Segélyző-Egyesület", melynek vagyona 5100 kor. 12 fillér. Az 1907—1908. iskolai évben beiratkozott 246 tanuló, maradt az év végén 224 ; közöttük 168 r. kath., 1 gör. keleti, 8 ref., 2 ág. ev., 44 izr. vallású. Az intézetben, a hittanárokon és óraadó tanárokon kívül, 6 tanár működött. Igazgató : Nagy Antal. Esztergomban már Sz. István idejében volt benczésekből alakult káptalan és káptalani iskola is. És habár abban az időben az oktatás egészen más volt, mint a jelenlegi, mégis ebben látjuk joggal a mostani középiskola eredetét. Az esztergomi káptalani iskola hasonló szervezetű volt, mint a középkor többi kolostori és káptalani iskolái. Ezekben, az elemi tanúlmányok befejeztével, a hittani ismereteken kívül a hét szabad művészetet, a trivium és quadriviuni tárgyait tanították. A káptalan tagjai közül a lector és cantor kötelességszerűen a tanítással foglalkozott. Az iskola a lector (olvasókanonok) igazgatása alatt állott ; ha azonban hivatalát teljesíteni nem tudta, vagy nem akarta, sublectort (alolvasót) fogadott. Ez az alolvasó köteles volt naponként, vasárnap és ünnepnap, valamint az énektanítás napjának kivételével, három előadást tartani és a szegény tanulókat, úgyszintén a kanonokok rokonait ingyen oktatni. A fegyelem is egészen az ő kezébe volt letéve. A lector tartozott utána nézni, megtartja-e a sublector a megszabott előadásokat. A cantor (éneklőkanonok) az ének tanításáról gondoskodott. Helyettese volt a succentor ; ez tanította az iskolában az éneket és zenét minden pénteken, szombaton, a nagyobb ünnepek vigiliáin, úgyszintén karácsony és húsvét előtt. Ezt az iskolát leginkább az egyházi pályára készülők látogatták ; de a szent király környezetében élő főemberek is elküldötték oda gyermekeiket a szükséges ismeretek elsajátítása végett. Sőt nagyon valószínű, hogy mások is fölkeresték az esztergomi iskolát ; a király személyes jelenléte, a tanítás iránt való érdeklődése, buzdítása bizonyára messze vidékről ide vonzotta a tanulni vágyó ifjakat. Az esztergomi káptalani iskola az egész Árpádkorszakon át, sőt még a XVI. század elején is virágzott, miként okirataink tanúsítják. Ezek ugyanis a XII. századtól kezdve állandóan beszélnek magister scholarumról, scholasticusról, lectorról. cantorról ; a mely nevek mindegyike egy-egy tanító férfiút jelent.
