Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - IV. KERESKEDELEM - Gabonakereskedelem - Borkereskedés - Gyümölcsforgalom - Fa-üzlet
116 Közgazdaság. 116 Kőfaragók. Taubernek Bátorkesziben sörgyára van. A vármegye székhelyén levő gyárak és telepek közül szükségesnek tartjuk megemlíteni a következőket : Heiszlmann Ferencz illatszappangyárát, Komáromy Ferencz gőzfürész-telepét a prím. uradalom gőzfürész-telepét, továbbá vasöntődéjét és gépgyárát, Oltóssy Pál és Fia, s Oltóssy Lajos botgyárát, Magyari László kályhagyárát és Künn János vasöntődéjét. Valamikor — a múlt század 70—80-as éveiben — Esztergom vármegye legnagyobbszerű ipara a kőfaragó ipar volt. Régi okmányok szerint négy községben : Süttő, Piszke, Lábatlan és Nyergesújfalun, több mint 10.000 ember élt e munkákból. Ma azonban ez egykori nagy iparnak úgyszólván csak halvány mása van meg ; a négy községben átlag alig dolgozik 200—250 kőfaragó. A nagy hanyatlás főoka : a czementipar fellendülése, valamint az ország különböző részeiben nyitott bányák és azoknak az esztergommegyei bányáknál modernebb berendezkedése, sőt egyes bányák részére — pl. a Karsztvidékieknek — adott igazságtalan tarifakedvezmények, nemkülönben a napszámbéreknek e vidéken való enormis emelkedése. A vármegye területén a következő nagviparú kőfaragók említhetők fel : Süttőn : a Holdampf Sándor Utódai czég dolgozik. A czég keletkezett az 1860. évben. Ipari telepe mintegy 3000 • öl, amelyen átlag 60—80 kőfaragó munkás foglalkozik. A vállalatnak van egy állami kedvezményes kőfürésze is, a melyet 25 lóerejü motor hajt. Kiviteli piacza a monarchián kívül főleg : Németés Oroszország. Müller Ernő, dolgozik 50—60 kőfaragóval és államilag segélyzett kőfűrészteleppel. Kisebb czégek : Eichek és Lakméry Károly. Piszkén : Radl Rezső, Fischer A. és Fiai (kőfűrész-teleppel), Vilheim Mór (kőfűrész-teleppel), Stark József, Stelmann Lipót. Nyergesújfalun : Ifj. Ledergerber Pál, dolgozik 25—30 emberrel, Hartmann Péter, dolgozik 20—25 emberrel. Gabonakereskedelem. Borkereskedés. Gyümölcs forgalom. Fa-üzlet. IV. KERESKEDELEM. A vármegye egykori híres kereskedelmét hiába keresnők a mai Esztergomban. Az „esztergomi tarifa", a középkori fényes országos vásárok ideje úgy látszik örökre letűnt. Ennek oka részint az idők változása, de részint — tagadhatatlanul — az ország helytelen közgazdasági irányzatában kereshető. Valamikor fővárosi jellegű volt Esztergom, a mi forgalmát biztosította ; most Budapestnek úgyszólván külvárosa, a mely életerét elszívja. Valamikor a Duna kincseket hordott hátán Esztergom városának, ma elviszi tőle, a mit csak elvihet. Vasútai, a melyektől annyit vártak, e tekintetben kevés reményt váltottak valóra. Fekvése, a mely tulaj donképen oka kereskedelme pangásának, egyetlen, számbavehető kereskedelmének — a gabonakereskedelemnek — alapja. Valóban, Esztergom vármegye e tekintetben hazánk igen sok vármegyéje között vezérszerepet játszik. Négy más vármegye gabonáját, ú. m. Nógrád, Bars, Hont és részben Nyitráét viszi a nagypiaczra. A gabonakereskedelem góczpontja Párkány mezőváros, a mely épen ennek következtében rohamosan fejlődik. Főczikke : a búza és árpa ; de nagy mennyiségben a rozs és a zab is. A vármegye területén legnagyobb gabonakereskedők : Strasser és König képviselete, Hauser és Sobotka képviselete. Louis Hirsch képviselete, Lőwy és Öcscse, és Putz Sámuel. A vármegye borkereskedése, tekintve a szőlők rekonstrukczióját, szintén nem mondható kielégítőnek. Statisztikai adatok szerint, alig 4000 q bor kerül forgalomba. Nagy kereskedelmi pinczéjük van : Lővy Sámuelnek és az ,Esztergomi borászati egyesu et"-nek. Gyümölcskereskedelme az utóbb időben emelkedést mutat, de az sem szervezett. Átlag 700—800 q gyümölcs a forgalom tárgya. Fakereskedelme az utóbbi időben szépen fejlődik, de a nagy forgalom jellegét még mind g nem tudta elérni. Tűzifa kereskedelemmel foglalkozik az esztergomi érsekség és az esztergomi káptalan erdészete Esztergomban. Ugyanitt nagyobb épületfa és tűzifa-kereskedők : Singer és Leimdorfer-czég, Komáromy Ferencz és Tifenthal utóda : Lővinger Sándor.
