Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - II. BÁNYÁSZAT - Márgabányák - Mészkőbányák - Szénbányák
108 Közgazdaság. 111 elnevezés alatt található még igen sok jó és szép fehér mészkő, a melyet, miután faragni és csiszolni lehet, a legjobb épületkőnek használhatnak fel. Ilyenek : Aprily Testvérek diósvölgyi s ugyanazoknak keszszeli, továbbá Müller Ernő dörfeldülői kövei. E kövekhez hasonló minőségű követ szolgáltat a piszkei határban az ú. n. vaskapui fehér-mészkő- (csiszolható) bánya, a mel\ jelenleg Sánger Béla tulajdona és 40—50 embert foglalkoztat. A süttői fehérbányákban összesen mintegy 150—200 ember dolgozik naponta A lábatlani határban, a bersegi dűlőben van a Bakay családnak ú. n. Szécsényi márvány bányája, mely csiszolható szürke mészkövet, valamint Stark Nándor gyűrűshegyi fehérmárvány-bányája, mely fehér mészkövet termel. A vármegye második főfontosságú bányái : a márga-bányák. E bányákat csak tíz évvel ezelőtt is alig méltatták figyelemre. Ma azonban, a mikor a czementipar olyan fejlődötté és világszerte nagyfontosságúvá lett. nagy keresletnek örvendenek. A legnagyobb márgabánya az esztergomi érsekség nvergesúj falusi birtokán, az ú. n. ,,Márton-kúti" dűlőben van, s jelenleg Sátory Miksa czementgyáros bírja haszonbérben. Az esztergomi érsekség márga-bányával bíró területe több száz katasztrális holdat tesz ki. E bányában naponta mintegy 30—50 ember dolgozik és a termelt anyagot mintegy 7 kilométer hosszú, keskenyvágányú ipari vasúton szállítják, a Duna mellett épült hatalmas czementgyárba, feldolgozás végett. Szintén nagy és mívelés alatt álló márga-bányák vannak Lábatlan község határában. Ezek az „Egyesült tégla- és czementgyár részvénytársaság" tulajdonai. E bányák, melyek közül jelenleg 4 áll mívelés alatt, a „Buzáshegyi"dűlőben vannak, s bennök állandóan 60—80 ember fejti a követ, a melyet egy 3V 2 kilométer hosszúságú sodronykötél-pályán szállítanak a czementgyárba. Ugyané hegyen van egy mívelés alatt álló trachyt-bánya is (fekete-bánya), mely a közbirtokosság tulajdona. A czementgyártáshoz a márgán kívül mészkő is kell, s a vármegyében mészkő-bánya is van bőven. Kétféle mészkő-bánya van : egyik, a czementgyártáshoz való mészkövet (rossz mészkő, siliciumos) a másik az égetni való mészkövet szolgáltatja. Az előbbeniekhez tartozik az esztergomi érsekség bajóti, nyergesújfalusi, szentjózsefi, valamint a lábatlani és piszkei határban levő Roon-féle czementgyár (bersegi), a Stern Márkus (bánomi)- ós a Babay (Eménkes)féle mészkő-bányák, a melyek szintén czement-anyagot adnak. A mészégetésre használható mészkőbányák száma szintén igen nagy, s ezek közül megemlíthetők: Nedeczky Kálmán piszniczei bányája, a melyből évente kb. 200—250 köböl követ fejtenek ki ; a Reviczky Károly-féle eménkesi, a melyből 300 köböl, valamint a Krafft-féle piszniczei, Stern Márkus eménkesi, Eggenhoffei tóháti bányáik, a melyekből kb. 300—350 köböl kő kerül ki. E mészkövek olyan jó hírnévnek örvendenek, hogy hatalmas hajórakománvokat szállítanak belőlük Piszkéről, az egész országba. A kő ára köblönként most 48—50 kor. E bányákban átlag 60—80 ember dolgozik majdnem egész éven át. A vármegye gazdasági életének egyik hatalmas ere : a területén nyitott barnaszén-bányák. A legelső szénbányát — a sárisápit— Esztergom vármegyében mintegy 100 évvel ezelőtt nyitották meg. A sárisápi után csakhamar következtek : a csolnoki (miklósberki) 1817-ben, a mogyorósi 1828-ban, a tokodi 1839-ben, a szarkási 1840-ben és a dorogi bányáknak 1850-ben való megnyitása. Az összes szénbányák — kivéve a szarkási bányát, melyet előleges szénkutatás alapján nyitott meg Weisenberger Gáspár, — a véletlennek, azaz : szénkibúvásnak köszönhetik keletkezésüket. E bányák óriási kincset rejtenek magukban s már a 60-as években kb. 2,000.000 q szenet termeltek. A mint a vizsgálatok kimutatták, Esztergom vármegye szénterülete mintegy 12 • mérföld, a melyen az eocew-széntelepek vastagságát átlagosan 8 méterre, az olygocenét pedig 120—15C centiméterre lehet tenni. Hantken Miksa Mres geologus számítása szerint, a nevezett vastagságú rétegek egy • mérföldön adnak 8000,000.000 q barnaszenet, ami dokumentálja e bányák óriási értékét. Az eltelt 100 esztendő alatt nagyon sok változás történt, a mi még inkább emeli e bányák értékét: új útak, vasútak, gyárak épültek a vidéken, magán a bányaterületen is több új és nagyobbszerü bányákat nyitottak meg nagy befektetésekkel, sőt azóta megépült a dorog—budapesti vasútvonal is. Mindez emelte a bányák értékét s a lakosság anyagi jólétét. De a le gutóbbi időben, mintha fátum üldözné e jövedelmező vállalatokat: egyik bányát a i i » ; Márgabányák. L l i Mészkőbányák. [ Szénbányák. j ) i
