Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Nagyobb gazdaságok

108 Közgazdaság. 107 alá nem eső területe : 5,092 k. h., összesen : 36,753 k. h., vagyis a nagybirtokosok kezén levő földbirtokokból 36,753 k. h. olyan területre esik, a mely részint, mint az erdő, kívánja a nagy tömegben való kezeltetést, részint, mint a legelő, úgyszólván semmi hasznot sem hajt ; részint, mint az adó alá nem eső földterület, értéktelen, semmire fel nem használható ; marad tehát a nagybirtokosok kezén : szántóföld, rét, kert és szőlőterület czímén használható földterület : 18,880 k. h., mi 38 községben elszórva fekszik, kisebb részekben. Ezek között vannak olyan nagybirtokok is, a melyek 4, 5, 7 sőt 11 község határában fekszenek. Ezzel szemben a kisgazda kezén levő és a mobilizálható birtokok a vármegyének 117,197 k. h. kitevő mívelhető területéből 98,317 k. holdat bírnak, vagyis a használható terület 83'89 %-át, a miből világosan kitűnik, hogy Esztergom vármegye földmíves népe nem szűkölködik föld nélkül. Miután a nagybirtokok ellenségei akkor, a mikor a nagybirtokok felaprózása mellett argumentálnak, mindenkor nagyon szívesen hivatkoznak Francziaországra : nem tartom irrelevánsnak, hogy felemlítsem, miszerint épen Francziaországban, a hol a birtokok elaprózása akkor következett be, a mikor törvényileg eltörölték az elsőszülöttségi jogot, a mikor eladták az állami javakat, a mikor elkobozták a papi és sok főne*nesi birtokokat, abban az országban a földbirtoknak jórésze ma is a nagybirtokosok kezén van. Ennek pedig van olyan gyakorlati értéke, hogy közgazdasági politika inaugurálásánál legalább annyi figyelemben részesítsük, mint egy, a következményeiben fel sem fogható hypothesist. Esztergom vármegyében a nagybirtok, vagy csak több nagyobb birtoknak a felosztása is teljesen fölösleges, sőt veszélyes; mint a következő okok bizonyítják : mindenki tudja, hogy a vármegye kisgazdáinál a nyomásos gazdasági rendszer az általános, a mi egyrészről a nép hátramaradottságát, a mezőgazdaság fejletlenségét, másrészről a földnek elégséges voltát bizonyítja ; továbbá, hogy még megyeszerte dívik a részes mívelés, tehát mindenki kaphat, ha akar, egy-két hold kapásföldet; tudjuk, hogy közel vagyunk Budapesthez, Bécshez, a hova a népfelesleg lefolyhat, a mi hogy így is van, sajnosan tapasztaljuk, mert ma már alig tudják a gazdák egyes vidékeken munkás-szükségletüket fedezni ; a megye Duna-jobbparti részeiben, a hol sok a gyár, bánya és erdő, olyan mértékben van kifejlődve a fuvarozási kedv, hogy bizony a nép alig használja földjét, a földmívelést elhanyagolja ; hogy a napszámbérek napról-napra magasabbak lesznek, a mi a mezőgazdasági munkáserő megcsappanását bizonyítja, noha a megye népszaporulata teljesen kielégítő ; végül azt, hogy már vármegyénkből is megkezdődött az Amerikába való kivándorlás, a minek következményei beláthatatlanok. Természetes, hogy nem ragaszkodhatunk minden időben a nagybirtokok jelenlegi terjedelmének fenntartásához, sőt Esztergom vármegyében már is kívánatos volna egy-két nagybirtokot megosztani ; de nem azért, hogy törpebirtokokat csináljunk, a melyeknek száma Esztergom vármegyében úgy is túlnagy, — az összes gazdaságok száma 13,926 levén, abból a kisbirtokokra esik 13,805, — hanem, hogy középbirtokokat teremtsünk, mert Esztergom vármegye épen azt sínyli, hogy nincs vezető eleme : nincs középbirtokossága. Az is való, hogy vannak egyes községek, a hol esetleg egy kisebb birtokot absorbeálhatna a nép, pl. Bajót, mely falunak rendkívül szorgalmas, takarékos népe van ; de még ott sincs feltétlen szükség a nagybirtokok felaprózására. Mindezeknél fontosabb és szükségesebb, hogy ejtessék meg egy új, igazságosabb alapokon nyugvó kataszteri becslés, a tagosítás, de csak akkor, a mikor már a parczellaminimum, egyéb agrár-követelményekkel együtt, törvénybe lesz iktatva. * * * A vármegye nagyobb gazdaságainak egy részét itt ismertetjük : Batorkeszi. Kobek Kornél gazdasága. Ide tartozik a karvai rész is. Összterület 1926 m. hold. Azonkívül még Fehér és Komárom vármegyékben van birtoka kb. 2160 m. holdon. Az itteni birtokból kert és beltelek 16 m. hold, erdő ugyanannyi, szőlő 23, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszere négyesforgó. Lóállománya 12 drb. angol félvér-kancza és 1 angol t-elivér („Gerely.") Szarvasmarha 1396 drb. nyugati és vegyes fajú, ebből növendékmarha 50, ökör 116, hízó 30, tehén 1200. Sertés-állomány 180, kisjenői faj, ebből 20 anyakocza. Méhészete 320 családból áll és 60 mm mézet termel eladásra. Tejgazdasága van napi 8—900 liter tejjel, a melyet Budapesten értékesítenek. Csemege-szőlőjének Bécs a piacza. Kertészeti és gyümölcs-termelése csak helyi eladásra kerül, kb. 100 korona évi forgalommal. Szeszgyára van napi 7 hektoliter termeléssel. A munkaerőt helyben és a vidékről szerzi; napszámárak férfiaknál 80—180, nőknél 60—120 fillér. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken 16—18 korona holdanként. Nagyobb Kazda*ágok.