Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - A vármegyei birtokmegoszlás
108 Közgazdaság. 106 A vármegyei birtokmegoszlás. A Duna áradásai nagyon sok kárt okoztak a megyében. kSok küzködés után végre megalakult az ,,Ebedfoki ármentesítő és bel vízlevezető társulat", a mely Dunamocstól kezdve Esztergom határában egész az Isten-hegyig hatalmas töltést húzatott. A munkálatok 400,000 koronába kerültek. A társulat tagjai : Ebed, Karva, Muzsla, Búcs községek és az esztergomi érsekség, a melyek évente összesen 19,500 kor. összeggel járulnak a költségek fedezéséhez, illetve törlesztéséhez. A vármegye mezőgazdasági állapotának javítására jó hatással működnek : a Krausz-féle kenyérmezei, a Luczenbacher-féle muzslai, a Kobek, valamint Stein-féle bátorhegyi mezőgazdasági szeszgyárak, valamint a bátorkeszi „Részv é nytársasági S örgyár.'' A czukcrrépa-termelés is feliendűlt újabban, a mi az oroszkai és ácsi czukorgyárak akcziójának az eredménye, bár egyik sincs a megye területén. Napjainkban mind sűrűbben halljuk hangoztatni azt, hogy a nép nehéz megélhetésének egyik főoka az ország rossz birtokmegoszlásában rejlik ; épen ezért nem tartom fölöslegesnek, ha Esztergom vármegye birtokmegoszlását szemügyre veszszük, hogy ez állítás jogosultságát vagy jogosulatlanságát a vármegyével szemben megállapíthassuk. A vármegye 186.409 k. holdat kitevő területe a következő kategóriák szerint oszlik meg : Nagy gazdaság : (1000 k. h. nagyobb gazd.) 376 %, közép : (100—1000 k. h.-ig.) 8'7 %, kis : (5—100 k. li.-ig.) 46*3 %, törpe gazdaság : (0—5 k. híg.) 7.4 %, vagyis a nagyobb gazdaságokra esik az összes területből 463 %. és a kisebb gazdaságokra, vagyis azokra, a melyek a kérdéses kisemberek tulajdonában vannak, 53.7 %. A birtokok százalékos megoszlása — kezelésük szerint — a következő : a tulaj dongazdaságokra esik az összes területből 752 %, a haszonélvezeti 12*4 %, a haszonbéres 16 %, a vegyes jellegű 10"8 %. Ezt a két %-os kimutatást végignézve, könnyen azt mondhatná valaki, hogy bizony igazuk van azoknak, a kik a helytelen birtokmegoszlásban látják a nép bajának egyik főokát, mert hiszen a földbirtokoknak csak fele van a kisgazda kezén, hogy még bérleti úton se juthat a nép földhöz, mert hiszen az összes gazdaságilag használható földterületnek csak 1'6 %-a haszonbéres. Más lesz azonban a véleménye, ha ezeket a számokat kommentáljuk. E czélból vizsgáljuk meg, hogy Esztergom vármegye 186,409 k. holdnyi gazdasági földterületéből, mennyit foglal el az ú. n. nagybirtok (100 holdon felül) : I. A r. k. érsekség 22,447 k. holdat II. A r. k. káptalan 14,255 ,, ,, III. A közalapítvány 7,614 ,, ,, IV. A r. k. lelkészek 1,056 „ V. Hg. Metternich, Pálffy és Reviczky Károly 10,261 ,, VI. Más erkölcsi területek 22,376 ,, VII. Más, 1000 holdnál kisebb birtokú földbirtokosok 8,298 „ Összesen 86,307 k. holdat, vagyis az összes földterület 46'3 %-át. Tényleg, ez ijesztő nagyszám, a mi azonban azonnal elveszti ijesztő voltát, ha elemeire bontjuk. Ugyanis 86,307 k. holdból mintegy 30,674 k. h., melynek nagy része, — mint községi, zsellér v. telkes gazdák birtoka — a kisgazda kezén van, a kisebbik része pedig olyan földbirtokosok tulajdona, a kik szabadon adhatják el földjeiket, minden megszorítás nélkül, olyan birtokok, melyek sem a birtokszerzésnek, vagy legalább is birtokhasználatnak akadályai nem lehetnek. E szerint maradna a holtkéz és hitbizományi birtokok tulajdonában 55,633 kat. hold, a mi az összes földterületnek mintegy 29.84 %-a, vagyis ez az a földbirtok, a melyik, birtoklási természeténél fogva, akadálya lehetne a népjólétének. —Esztergom vármegye igazi nagy birtokai — nem 46 %, hanem csak 30 %-át teszik az összes mezőgazdasági földterületnek. De még inkább meggyőződhetünk, hogy a vármegyében a birtokmegoszlás nem rejt magában veszedelmeket, ha ezt az 55,633 k. holdat míveleti ágak szerint vizsgáljuk. Az 55,633 k. h. földbirtokból a legelőre esik : 5,607 k. h., az erdőre 26,054 k. h.; használhatatlan, földadó
