Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Sertéstenyésztés - Baromfi - Méhészet - Szőlőtermelés

98 Közgazdaság. Sertéstenyésztés. Baromfi. Méhészet. Szőlőtermelés A vármegye jelenlegi juliállománya 27653 dbból áll, a melyből a 100 holdnál nagyobb birtokosok kezén 22425 db van. Nagyobb juhászatok vannak : az esztergomi érsekség, az esztergomi káptalan, a m. kir. Közalapítvány és Metternich herczegnő birtokán. Majd mindenütt merinófajtát és annak keresztezéseit tartják. Húsjuhokat csak kísérletezésre tartanak helyenként ; a kisgazda kezén közönséges hazai faj van. A tenyésztés főczélja : gyapjú, mellékes : a hústermelés. Tejtermelésre a juhászat nincsen alapítva. Az tiniket felhizlalva, a mustrákat legelőről adják el. Az utóbbi évek alatt a juhok elhullási százaléka igen nagy volt : egész 8%-ig emelkedett, az elhullás oka a legtöbb esetben : antrax. Esztergom vármegye gyapjútermését — mosatlan állapotban értve, az uradalmi átlagszámítások szerint, — átlag 650—700 %-ra lehet tenni. A megye sertéstenyésztése fejlettnek épen nem mondható, noha a vármegyében nagyon sok olyan terület van, a mely sertéstenyésztésre alkalmas. A sertésállomány 18,874 dbból áll, a melynek legnagyobb része a kisgazdák kezén van. a kik minden tenvésziránv nélkül, űzik az állattenyésztésnek ezt a jövedelmező ágát. A 100 holdon felüli birtokosoknál csak 2480 db sertést írtak össze.Ez az aránylag kis szám egyrészről a sertésvész pusztításának, másrészről annak tudható be. hogy mind az esztergomi, mind a Budapesthez közel eső falvak hentesei is Kőbányán vásárolnak, a mi a tenyésztésre nagyon is bénítólag hat. A kisgazda kezén lévő tenyészanyag semmiféle fajtához nem tartozó, semmiféle tenyésziránynak meg nem felelő keverékből áll. de a nagyobb gazdaságokban tiszta vérben tenyésztik a mangaliczát és a kisjenei sertésfajtákat. A legutóbbi időben egyes gazdák próbát tettek az angolhússertésekkel, a melyek közül különösen a yorkshirei és annak keresztezései váltak be. A vármegye sertéstenyésztésének javítása czéljából, az állam 1901-ben 8 db kant osztatott ki a vármegye egyes községeiben. A vármegye területén levő sertéstenyészetek közül megemlítendő Reviczky Károly bikoli gazdaságában sok költséggel fenntartott kisjenei fajtájú tenyészete, valamint Kobek Kornélnak a vármegye területén a legnagyobb (671 db.) sertéstenyészete Bátorkesziben. A sertésbetegségek közül. — leszámítva az országszerte dühöngő sertésvészt, — még a sertésorbáncz szokott kisebb-nagyobb mértékben fellépni. Az 1896. évi összeírások szerint a vármegyében van mintegy 145,834 db. baromfi. Ez a szám nem felel meg a valóságnak, mert az egész állomány számát legalább 300,000 dbra lehet tenni. A baromfitenyésztést nagyban senki sem űzi ; a baromfit általában csakis magánhasználatra tenyésztik ; eladásra csakis a kisgazda termel; kiemelendő e tekintetben : Bucs és Dunamocs községek, a hol különösen a lúd- és a kacsa tenyésztést nagyobb mértékben űzik a kisgazdák. Pulykát csakis a nagyobb gazdaságokban látni. Faj baromfi-tenyésztéssel foglalkoznak : Becherer Jenő Tokodon, tenyészt fehér bráhmát és fekete langlisant, fekete és fehér bantámokat ; Vaszary Mihály Szent József-pusztán tenyészt világos brahmát és kendermagos plymouthokat. A méhészetet, a gazdaságnak ezt a kevés gondba kerülő, de sok hasznot hozó ágát, a vármegyében meglehetős kiterjedésben űzik : 1900-ban 48 községben írtak össze 1368 méhcsaládot, mely mozgó, és 1874-et, a mely közönséges kaptárakban volt elhelyezve. A termelt méz mennyisége 232 q.volt, a viaszé 8 q. ; összes értéke 20,974 korona. 1 kasra esett átlag 7 kgr. méz és 0'24 kg. viasz. E téren sokat lehet várni a méhészeti vándortanárok működésétől, a kiket most már szívesen hallgat a nép. A selyemhernyótenyésztés még nagyon kezdetleges fokon áll. A vármegye összes s2Ó7oterülete 5014 kat. hold, a melyből a beültetett terület, 1896-ban 2585 k. hold, a parlagon levő, vagy kiirtott 2429 k. hold volt. E 2429 k. h. parlagi szőlő legnagyobb részét a phylloxera tette tönkre, jelenlétét 48 községben konstatálták. 1900-ban az összes szőlőterület már csak 3546 k. hold volt, a melyből a termésben levő összes szőlőterület 1066 k. hold. ebből immúnis homok talaja volt 777 k. h. ; elvénült szőlőterület, 255 k. h. ; phylloxerás a még részben termő terület 302 k. h. Űj ültetésű terület összesen kitett 1590 k. holdat, ebből immúnis talaja volt : 1179 k. h. Az összes szőlőterületből amerikai ültetvény volt : 438 k. h. Peronosporától sújtva volt 1447 k. h.. de védekeztek