Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Szarvasmarhatenyésztés
96 Közgazdaság. ] j ] i I ] ] 1 1 i i • i < i 1 Szarvasmarhatenyésztés. j 1 i nevű félvér angol yorkshirei ügetőt s ezt a mént a steyer és telivér mének után származott kanczák fedezésére használták. 1863-ban több ízben nagyobb számú muraközi kanczát szereztek be, a melyeket szintén Hawelock és Jupiter ménekkel, — ez utóbbi tulajdon nevelés rolt, — fedeztették. A hetvenes években a telivér-tenvésztést lassanként beszüntették, a félvértenyésztésre pedig kevesebb kanczát állítottak fel, a melyektől az országosan ismert, rendkívüli gyors és kitartó példányok kerültek ki. (Jucker-fogatok). Ettől fogva a fősúlyt a gazdasági igásállatok nevelésére fordították, a mely irányzat mai napig is fennáll. A telivér ménesben a következő méneket használták fedezésre : Whisker (ang. tel.) vil.-szürke, Alcor almásszürke, Midhurst sötétpej (ered. ang. tel), Patrik vil. pej (ered. ang. t.), Maslum vil. szürke, eredeti arabs, Wressler söt.pej (er. ang. t.), Hackfall almásszürke (er. ang. tel.), Sattliger, Haudiger és Leopárd tigris, eredeti steyer, Domino vil. pej, félvér angol, Cosarara vörösderes (ang. tel.), Abd' el Kadar, sötét pej (er. ang. tel.), Tourist, sötét pej (er. ang. tel.), Czi?ány, almásszürke arabs, pony-fajta, Revolver, vil.pej, (er.ang.tel.), Lismore arany pej er. ang. 1 9/ 2 0 vér, Chief Julián sárga (er. ang. tel.), Beautyfoul vil. pej (t. angol), Figaró sárga (félangol), Acteon, sötétpej, Hawelock, vil. pej, félvér angol, Schillelagh aranypej (er. ang. tel.), Faroletto sötét pej (t. angol), Carnival, sötétsárga (er. ang. t.), Jupiter, világospej (ang. félvér), Jericho, fekete (telivér ang. tul. nev.) Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy az uradalom feljegyzései és számításai alapján, 1 drb. 4 éves félvér csikó felnevelése 450—500 frtba került, 1 drb. 4 éves igabeli csikó 300—360 frtba. Hogy egy ilyen magánménesnek, mint a milyen a gróf Sándor-féle ménes is volt, milyen kitűnő hatása van a környékbeli lótenyésztés emelésére, meglátszik abból is, hogy Bajnán és vidékén kiváló szép, jó és a legkülönfélébb használatra beváló lóállomány volt még a kisgazda kezén is. Mióta azonban az uradalom csakis egy-két mént tart — saját használatára — azóta bizony elsatnvúl a már szép fejlődésnek indúlt lótenyésztés Bajnán és vidékén is. Meg kell még említenem, hogy vannak ugyan egyes uradalmak, nagyobb gazdaságok és kisebb birtokosok is, a kiknél értékes lóállomány található, de mindamellett a lótenyésztést ezeknél is csakis mint mellékágat űzik ; megemlíthető ménes a vármegye területén ma nincs. A vármegye szarvasmarhatenyésztéséről kevesebb jót lehet mondani, mint lótenyésztéséről. Ez annál feltűnőbb, mert a vármegyében a szarvasmarhatenyésztésnek épen a legfőbb feltétele megvan : a tej és tejtermékek könnyen értékesíthetők, a mennyiben a megye területének nagy része közel esik a Budapest és Bécs felé vezető vasútvonalakhoz, azonkívül Esztergom városa maga is nagy fogyasztó, de van a megyének elég nagy ipari vidéke is, a hol a munkások főtápláléka a tej és annak termékei ; mindamellett a szarvasmarhatenyésztést nem mondhatjuk fejlettnek. Alig akadunk 1—2 uradalmi tejgazdaságra is, a kisgazda pedig leginkább házi szükségletére termel tejet. A vármegye szarvasmarhaállománya az 1896. évi összeírás szerint 19116 dbból áll, a melyből 48 % magyar fajta és, — noha Esztergom vármegye a pirostarkafajtákat tenyésztő tenyészkerületek közé van beosztva, — pirostarka csak 29 %, borzderes 4.6 %, a többi külön nem osztályozható színű és fajtájú. A kisgazda kezén levő állatok apró, csenevész jószágok, s csekély értékűek. Az évi borjú-szaporulat circa 7000 db. tehén után alig 1800 db., a mit — úgy látszik, — első sorban annak lehet tulajdonítani, hogy egyes községekben 1—1 bikára 80—120 db. tehén is esik. A borjúfelnevelés nálunk nem igen dívik. Legföllebb tenyészállatokat nevelnek a gazdák, saját szükségletükre, de igásmarha-szükségletét már majdnem minden kis- és nagygazdaság vásáron szerzi be magának, nem lévén a felneveléséhez annyira szükséges legelő. Hizlalással csak egy-két nagygazdaság foglalkozik, különösen azonban a kenyérmezei és kismuzslai, szeszgyárral összekötött gazdaságok. A mustraökrök feljavítása minden nagyobb gazdaságban szokásos. A szarvasmarhatenyésztés előmozdítására jótékony hatással van az, hogy az állam a tenyészapaállatok vételárához bizonyos százalékkal hozzájárúl, továbbá hogy a gazd. egyesület rendezni szokott tenyészállat díjazásokat. — Bizo
