Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - I. MEZŐGAZDASÁG - Búza
89 Közgazdaság. Megjegyzendő, hogy a Duna jobbpartján elterülő községekben sok olyan földet is mívelnek, a mely már inkább erdőtalaj ; de mert e vidék nagyon népes, kénytelenek minden talpalatnyi földet kihasználni. Mindazokból, a mit nagy általánosságban a termőföldről elmondottunk, látható, hogy a vármegye termőföldjének legnagyobb része jóminőségü búzatalaj, a melyen mívelt növényeink nagy skálája termeszthető. Esztergom vármegye mezőgazdaságilag kultivált területe összesen 186.409 kat. hold, s mívelési ágak szerint a következőleg oszlik meg : szántóföld , 108.116 kat. hold; kert 1.613 „ rét 7.468 „ beültetett szőlő 2.585 ,, ,, parlag szőlő 2.429 ., ,, legelő 16.504 , erdő 35.786 ,, ., nádas 320 ,, ,, nem termő terület 11.588 ,, ,, összesen ... 186.409 kat. hold. Esztergom vármegyében, miután talaja nagyrészben jóminőségűnek mondható, a kultúrnövények egész sorozata sikerrel termelhető. Főbb termékei : a búza, a tengeri, az árpa, a rozs, a zab és a burgonya ; a takarmányfélék közül : a zabosbükköny, a luezerna, lóhere, takarmánytengeri és a takarmányrépa. Az egyes termények termeléséről 1901-ben a következő kimutatás ád képet: ^ ^ m Átlag: Átlag K. h. Termett q termés ár. Kor. Összes érték őszi búza 25.762 k.li. 151.393 q 5.87 q 14 kor. 2.119.502 korona tavaszi búza 174 ,, 1.122 ,, 6.44 ,, 12 ,, 13.464 ,, őszi rozs 9966 ,, 61.192 „ 6.14 ,, 12 ,, 734.304 kétszeres 1011 „ 6.364 „ 6.29 ,, 12 ,, 76.368 őszi árpa 156 ,, 887 ,, 5.68 ,, 10 ,, 8.870 tavaszi árpa 21730 ,, 110.898 ,, 5.10 ,, 10—15 1.330.776 zab 6773 ,, 32.186 „ 4.75 „ 14 „ 450.604 szemes tengeri ... 12548 „ 129.700 ,, 10.33 ,, 10 ,, 1.297.000 burgonya 4028 „ 201. 750 „ 50.08 „ 2'20 ,, 443.850 összesen ... 82'148 kat. holdon termett 6.474.738 korona értékű termény. Esztergom vármegyében a következő terményeket termelték 1901-ben: őszi és tavaszi búza, őszi rozs, őszi és tavaszi árpa, zab, hüvelyesek féleségei, tengeri, burgonya, czukorrépa, tak.-répa, őszi és tavaszi repcze, dohány (19 k. holdon) kender, len és a következő szálas takarmánynövények : tengeri, bükkönyfélék, herefélék, mohar, köles, baltaczim, pohánka, czirok. A főbb termelési növények közül az őszi búza mintegy 2.7%, a tavaszi árpa 23 %, a szemes tengeri 13%, az őszi rozs 10'5 %, a zab 7 %-ot, a bükkönyfélék 4*5 %, a burgonya 4 %-ot, a takarmányrépa 2 %, a többi növények pedig összesen mintegy 9 %-át foglalják el a bevetett szántóföldnek. E kimutatásból is látható, hogy a vármegye legfőbb terménye a búza, utána következik a tavaszi árpa, azután a rozs és végül a zab. Esztergom vármegye búzáját, az ú. n. „felföldi ' búzaféleség közé sorolják, melyről azt mondja Deininger Imre, hogy „sokkal nagyobb szemű, mint akár az „alföldi", akár a „dunántúli" búza, de színe tarka ; súlyosabb, mint a „dunántúli", de könnyebb, mint az „alföldi", a mi áll sikértartalmára is. Hektoliter súlya 77—80'3 kg., átlagban 78 kg. szokott lenni. Deininger Imre szerint, az 1890. évben az esztergommegyei búza hl. súlya volt: 78'3 kg., 1000 szem súlya volt: 312 grm., a szem törési felületének aczélossága 64 %, lisztessége 24 %, vegyes 12 % volt. Szalma-termése kat. holdankint 10 q.-ra tehető. A búzának az országban ismeretes állati ellenségei közül a vármegye területén már régóta sem az egér, sem sáskafélék nagyobb károkat nem tettek. Szórványosan ugyan jelezték a gabona-futonczot és a vetési bagolylepkét, de Búza.
