Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Egy életút és -mű helyi utókora

Vigilia egyik legnépszerűbb rovata az övé, a képzőművészeti. Természetesen voltak kedves és vissza-visszatérő témái: a modem francia, és a huszadik századi, foként a kortárs magyar képzőművészet jelesebb alkotói: Bálint Endre és Anna Margit, Barcsay Jenő és Korniss Dezső, Borsos Miklós és Ferenczy Béni, Czóbel Béla és Gadányi Jenő, Kassák Lajos, mellettük Ferenczy Károly, Egry József, Szönyi István, Orbán Dezső, Farkas István, Vass Elemér és vissza-visszatérően a külföldön élő magyar képzőművészek, az egykori Európai Iskola más tagjai, a „szentendreiek", társaságukban Kondor Béla. Az írások között nem ritkán akad „úttörő", nem egy még ma is „egyetlen" forrásunk a megidézettről. Erénye sokszor művészettörténetírásunk hiánya volt, bizonyos mozgalmak és törekvések pozitívumaira ő hívta fel elsőnek a figyelmet, s alapvetését folytatja a művészettörténeti gondolkodás. Az 1955-től előbb ritkán, majd gyakrabban, és talán 1960-tól állandóan jelenlévő Dévényi-írások közül kiemelném az 1959 szeptemberében megjelent Csontvárytanulmányt, hiszen úttörő érdeme vitathatatlan, „a meginduló tudományos érdeklődés jele", mint ezt Németh Lajos professzor több kiadású Csontváry-emlékkönyvében (legutóbb 1984, Corvina Kiadó) olvasható. Ugyanitt részlet Dévényi perújító tanulmányából, úgyszintén Fülep Lajosnak ennek kapcsán Dévényihez írt levele. A krónikás később ugyanitt és másutt folytatta a vitát Csontváry értékeiről, megszólalt a festőnek tulajdonított képek vitájában is. Doromby Károly és Bálint Endre elmondták és leírták már magatartása és műve lényegét. A pontosság mellé helyezve a kritikus szigorú humánumát, a barát emberi és szellemi értékeit. A rövid élethatárok közé szorított életművet egészében bemutatni és értékelni aligha lehet itt feladatunk, kivált a búcsúbeszédek és a Magyar Életrajzi Lexikon 3. kötetében olvasható tömör összefoglalás után. Szó esik ebben az irodalomtörténész munkásságáról is, megtalálhatók a három parányi „monográfia" pontos adatai, a Tihanyiról, Kemstok Károlyról és Thorma Já265