Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - A gyűjtemény és kiállításai

irányát követte. Gyűjteménye létrehozása során azokra a magyar művészekre koncentrált, akiknek életműve hibátlanul illeszkedik a nagyvilághoz. Nem utánzókat, hanem párhuzamokat emelt ki, s maradt hozzájuk mindvégig hűséges. Mércéje egyetemes, átfogó, együttlátó, észreveszi a vadonatújban is a mélységet. Megszállottan minőségelvű, így gyűjteményében nincs gyenge darab. S bár csak a „modem" művészet körében mozgott, éppen a magas kvalitás iránti megalkuvásmentes igény óhatatlanul és örvendetesen szemérmes konzervatívvá tette; a technikai perfektség és a mondandó ditfFerenciáltsága nála együtt járó igény volt. Ez megszabta gyűjtésének korlátait. Dévényi világa nagyjából Csontváryval és Gulácsyval, a századelő két szent bolondjával nyílik, hogy mások kristálytiszta művészetén át, többeket befogadva Kondor Béla kaotikus, pusztítást jósló (és aligha tévedő), rettegő poézisával záruljon. A minőségen belül ilyen sokféle nézőpontot a magáénak nem vallhatott; a világról alkotott saját véleménye nem egyezhetett minden kedvenc mesterének világképével. Gyanítom, hogy szíve mélyén Barcsay nyugodt derűje állhatott hozzá közel; Barcsay művei nagyon tiszták és áttekinthetők. így hát nagyon jó Barcsay képei voltak. De az egyensúly megkívánta Kondor lehangoló életérzését, Csontváry panteisztikus (és hátsó gondolatoktól sem mentes) sóvárgását. Az apokalipszis és a jó dolgozóra jellemző korai felkelés egyformán megélhető, ha azt mesterművek közvetítik. Ekképp jutunk ismét csak az egyetemességhez, a Dévényi-gyűjtemény legfőbb értékéhez. Ahhoz az egyetemességhez, ahol Csontváry messianizmusa és Kondor antimessianizmusa jól megfér Barcsay egzakt, tudósi nézeteivel - mert mindegyik túlmutat a körön, melyet részünkre a történelem szabott, mert igazi hazájuk a nagyvilág. Szó sincs kozmopolitizmusról, csupán arról, hogy a Dévényi-gyűjtemény fővonala nem vesz tudomást arról, hogy mi provincia vagyunk. Kifejezi a rész és az egész széttéphetetlenségét. Mindezen még az sem tud rontani, hogy könnyű kiolvasni a gyűjtemény történetéből azt, hogy létrehozója nem volt gazdag ember. Anyagát majdnem a semmiből terem226