Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Levelezés

CSAPLÁR FERENC Vonzások és választások Dévényi Iván levelezéséről Dévényi Iván számára a levelezés a magyarországi és külföldi szellemi élet friss levegőjű szigeteivel való kap­csolattartás eszköze volt elsősorban. A kapcsolatteremtés vágya mögött irodalom- és művészetszervezői valamint szerkesztői ambíciók s a személyiség belsőbb köreit érintő igényei feszültek. Ez utóbbiak legalább akkora szerepet játszottak, mint a szakmai jellegű indítékok. Dévényinek ugyanis az irodalom, a képzőművészet és a barátság egy­aránt életeleme volt. A levelezés többnyire azzal kezdődött, hogy Dévényi adatokat, információkat kért új cikkéhez, tanulmányához, munkatársakat keresett irodalom- és művészettörténészi vállalkozásokhoz, esztergomi közszereplésre próbált meg­nyerni általa nagyra becsült alkotókat, vagy éppen képző­művészeti gyűjteményét szerette volna gyarapítani. Az alkalmi levélváltásból több esetben rendszeres levelezés, írásos párbeszéd lett, melynek hangnemét személyes talál­kozások, erősödő szimpátiák is segítettek mind barátibbá termi. Dévényi soha nem mulasztotta el, hogy rokonszen­vét vagy éppen nagyrabecsülését a címzett számára sokat mondó gesztusokkal külön is érzékeltesse. Csaknem min­den leveléhez igyekezett valami ajándékfélét mellékelni: informatív könyvet, frissen megjelent kiállítási katalógust, a partner tevékenységére vonatkozó folyóiratszámot, lap­kivágatot. A hozzá érkező kéréseknek azonnal igyekezett eleget tenni, a levelekre szinte postafordultával válaszolt. Az ajándékozás, a baráti figyelmesség gesztusa rejlőt abban a szokásában is, hogy az általa útnak indított postai küldeményeket ritka bélyegekkel látta el. Dévényi levelezőpartnereinek hazai körét javarészt a szentendrei iskola művészei, az avantgárd hagyományok 183

Next

/
Thumbnails
Contents