Bodri Ferenc [összeáll.]: Dévényi Iván 1929-1977 emlékkönyv

Tartalom - Kötődések, érdeklődés és kapcsolatok

BODRI FERENC Töredék a töredékről (Dévényi Iván írásairól) „...mert mi más lenne az ember sorsa, mint szelleme, aminek formát tudott adni..." (Bálint Endre) Az Európai Iskoláról szóló monográfia (1990) egyik amatőr fényképén a „7 művész" - Anna Margit, Bálint Endre, Barta Lajos, Gadányi Jenő, Jakovits József, Korniss Dezső, Rozsda Endre - esztergomi bemutatójának enteriőije látható (Keresztény Múzeum, 1956. szeptember-október). „... a főhelyre az akkor már klasszikussá vált és tizenöt éve halott mesternek, Vajdának az Északi táj című képe került..." - írja Bálint Endre, hiszen a tárlat az ő előadásának mintegy illusztrációja lett. Minden kézművesen egyszerű és időleges. A már közel tíz év óta csendesen eltiltott, sehol nem szereplő festők és szobrászok félhivatalos bemutatója ez, a remélt újrakezdés szerény kezdete. A kietlen restaurátorterem előterének avítt székén újságot olvasó, különben buzgó és lelkes amatőr ücsörög, a bemutató és ennek kapcsán a Bálint Endre áhal tartott előadás egyik „helyi szervezője": Dévényi Iván. Az önkéntes teremőr állami középiskolai tanár, ugyanakkor már második esztendeje a Vigília munkatársa. Ady Endre és az új magyar képzőművészet kapcsolatáról, Réti Istvánnak a nagybányai művészekről megjelent könyvéről és egyebekről ír, utóbb Dutka Akos emlékezéseiről, Czóbel Béla párizsi tárlatáról. Vonzalma a századforduló „második magyar reformnemzedéke" iránt egyértelmű, és így az, hol publikál, a „hivatal" számára egyelőre még elnézhető. 171