Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Esztergom Babitsról

szettel megírt munkájának átérzése és megér­tése idéz fel lelkünkben, másodszor szűkebb hazai okból. Azért, mert hallhattuk és velünk, esztergomiakkal együtt a világ minden ma­gyarja és minden művelt embere, ki Magyar­ország iránt érdeklődik, hallgathatta Babitsot Esztergomról. Hallgathatta és láthatta Eszter­gomot, a kivételesen nagy szellem lélekprizmá­ján átszűrődött képét a városról. A fenséges Esztergomot, a történelem városát és az örök­szép képet a Várheggyel és a Bazilikával és amint a költő látta a Világos hegyről az eszter­gomi tájat Szent Tamással, a szélesen höm­pölygő Dunával, utcáival, házaival, fölötte az Árpádok sasfészkével, mindezek fölött pedig a nagy idők emlékeinek rajával. Hála a nagy költőnek, aki hirdeti, hogy Esztergom a ke­resztény magyar élet és kultúra bölcsője s hogy az államalkotó Szent István gondolatát őrzi kövei között. Igaz, hogy több magyar város verseng Szent Istvánért, mint ahogy hajdan hét város ver­senyezett Homéroszért, de valójában Szent István városa, Esztergom, - állapítja meg Babits Mihály írása, amelyet minden eszter­gomi embernek ismernie kell. Esztergom Vármegye, 1941. november 13. 85

Next

/
Thumbnails
Contents