Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Esztergom Babitsról

szettel megírt munkájának átérzése és megértése idéz fel lelkünkben, másodszor szűkebb hazai okból. Azért, mert hallhattuk és velünk, esztergomiakkal együtt a világ minden magyarja és minden művelt embere, ki Magyarország iránt érdeklődik, hallgathatta Babitsot Esztergomról. Hallgathatta és láthatta Esztergomot, a kivételesen nagy szellem lélekprizmáján átszűrődött képét a városról. A fenséges Esztergomot, a történelem városát és az örökszép képet a Várheggyel és a Bazilikával és amint a költő látta a Világos hegyről az esztergomi tájat Szent Tamással, a szélesen hömpölygő Dunával, utcáival, házaival, fölötte az Árpádok sasfészkével, mindezek fölött pedig a nagy idők emlékeinek rajával. Hála a nagy költőnek, aki hirdeti, hogy Esztergom a keresztény magyar élet és kultúra bölcsője s hogy az államalkotó Szent István gondolatát őrzi kövei között. Igaz, hogy több magyar város verseng Szent Istvánért, mint ahogy hajdan hét város versenyezett Homéroszért, de valójában Szent István városa, Esztergom, - állapítja meg Babits Mihály írása, amelyet minden esztergomi embernek ismernie kell. Esztergom Vármegye, 1941. november 13. 85