Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Esztergom Babitsról

remtő munkája, az már az a többlet, amit a tehetség ad hozzá a meglévőhöz. A költő lássa meg a lényeget: nem a háromágú fa a fontos, hanem a fa, annak lényege, annak szükséges hangulata. Az élmény legyen mély és igaz, akkor értékes a költői mű, amely belőle megszületik. A mindvégig lebilincselő, közvetlen melegséggel előadott előadást a hallgatóság feszült érdeklődéssel hallgatta végig és hosszas tapssal köszönte meg. A másik kiemelkedő műsorszám Rédey Tivadar dr. előadása volt, amelyben Babits Mihály költészetéi jellemezte összefoglaló tömörséggel. Babits Mihály költészetének egyik jellemző vonása a kozmikus életszemlélet. Költeményeiben úgy érezzük, hogy Előhegy, ahol nyaralója áll, a világegyetem közepe. Ez még a hegyi idillszerű költeményeiből, amelyeket újabban ír nagyobb számban, kettes élet örömeit dicsérőkből is kiérezhető. Ez a kitárulás, kozmikus életszemlélet ma divattá lett a költészetben, Babitsnál azonban ezt elhisszük, igaznak érezzük, mert mondanivalója közvetlen és meggyőző. Babits költészete, mondhatni, a korszellem Jóreménység-foka akkor, amikor a kor a humánum ellen fordul. Ennek szimbóluma az előhegyi kis ház. Erős kaptató után érünk csak fel, mint ahogy Babits költészetét sem könnyű megérteni, de a magasságba felérve, gyönyörű kilátás tárul a szemlélő elé. A nagy szók mögött pedig - élet, ösztön stb. -, amelyekkel a mai kor olyan nagyon szívesen dobálódzik, a Ba69