Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom

Látogatás Babits Mihálynál

a szólásmondás - nevetett -, ki volt ez a Káp? Minden bizonnyal az ősmagyarok valamely földművelési vagy természeti istene. Mert nem vált-e a töltött káposzta nemzeti ételünkké? Egy nemzeti isten ajándékozhat csak ilyen ételt kedves magyarjainak . . . De ha volt Káp nevű istenünk, kellett lenni olyan szent helynek is, ahol kiváltképpen őt tisztelték, s nincs-e „kápolna" szavunk? Kápolna . . . káp kolna! Ott rögtönözte az asztalnál, ebéd közben, kis remekét: a „Káp isten" című tréfát. Tanúi lettünk annak, hogyan születik egy könnyű és könnyed Babits-mű. [ . . . ] Babits Emlékkönyv, 1941. Illés Endre ESZTERGOMI KIRÁNDULÁS Napok óta tudtam, hogy kigyullad a villanyunk, 1945 márciusa volt. Hirtelen mellém szegődött a szép, könnyű gond: mit világítsak meg az első estén? Egy jó könyvet? Vendégül hívott, baráti arcot? Vagy a magány szórakozását: a pasziánszot? Hirtelen eszembe jutott a keskeny, fekete bádogdoboz, melybe egy régi, kora nyári vasárnapot zártam. Azt fogom felriasztani, mint menekülő vadat. A doboz egy keskenyfilmet őriz - hadd járja át az első fény ezt a filmet. 122