Bodri Ferenc [összeáll.]: Babits és Esztergom
Esztergom Babitsról
mi viszontszeretetet. Holta után pedig az emlékéről is megfeledkezik a hálás utókor. Nem akadt az évnek egy délutánja, amelyen város, irodalmi társaság az emlékének áldozott volna. Nem akadt egy márványdarab, amely háza falában hirdetné, hogy itt élte át tíz legtermékenyebb esztendejét a költő és utolsó évei nagy szenvedéseiben itt keresett enyhülést. Vajon hányan gondolnak rá halála évfordulóján? Esztergom Vármegye, 1942. augusztus 6. 98
/