Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

1

. sz. melléklet TgSÓBMMl I EfÄ E&rterpomban, « Hévíz utcában él Móricz Zsigmond egyik unokaöccse, Pallagi I. Tudjuk, Móricz „Eletem regénye" c. müvéből és Móricz Virág „Apám regéB" c. életrajzából, hogy Móricz Zsigmond édesany/a Paücgi-lány volt: Erzsébet, esanyjának a testvére volt Pallagi László, az ő fia Pallagi PaL Pallagi Pál most 56 éves. MegUrpően hasonlít unokabátyjához. Készségesen ael-Móricz Zsigmonddal, való taiáUcozásairóly a nagy magyar íróval kapcsolatos t élményéről. A két világháború' között, Komárom megye egyik falujában. Sárisápon volt yző. Móricz Zsigmond itt töbcször meglátogatta, ö pedig leányfalusi villájában 'este fel az írót. Most orog és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat tisztviselője. — Amikor a 30-as években Zsiga bátm lejött hozzám Sárisápra, elvittem a bányászok kultúrotthonába. Mind-t a. könyvtárra volt kíváncsi. Elkérte könyvtár katalógusát, és figyé—.esen giglapcrzta. Utána kissé rose: y.-úen jyezte meg: „Egyetlen egy könyvem ics a listán'. Szerette volna, ha művei rútnak a dolgozókhoz, de a bányaigaztóság nem tartotta kívánatosnak, hogy óricz könyveit ismerjek, forgassák a ínyászok. — Amikor Móricz Zsiipnond leányáig Virággal es ^"Lrág férjével egy altommal autóvu jött le hozzánk, egy irisápi parasztasszony, akinek a nerre még most m emlékezem. Borsos ínosné. odú ment az autóból kiszálló ához, és megkérdezte tőle: f

rA'em Mőcz író úrral beszélek?" Zsiga bátyám igyon megörült, jól esett neki, hogy parasztok, akiket legközelebb érzett agához ismerik ót. Megkérdezte Borjsnét, honnan ismerte meg. Az a szem y azt válaszolta, hogy a ..Tolnai iláglapja" fényképéről Ugyanis a Tolnai Világlapjá'-ban, a novellák föítt, ott szerepeit mindig a szerző fotoráfiája is. Móricz Zsigmond, úgy vet;m észre, most kárpótolva érezte mait a bányászkönyvtárral kapcsolatos nalódása miatt— A faluból származott egy bányászöltő, Bátkai Istvár. aki szép verseket rt Kommunista szervezkedés miatt öbb ízben bebörtönözték. (A felszabadulás .után néphadseregünk tisztje ettj. Verseit elvitte Leányfalura Móiezhoz, aki igen jó véleménnyel volt t műveirőL Bátkai versében üyen stróak voltak: ^A proletár, ha mondani meri, hogy a politikát ismeri, jaj, neki." „Hej, de hazug és cifra ez az élet, Szegény ember csak nyomorban clhet. Hej, de trágyás földben t

t fű jobban nő, Erik a jövő, érik a jövő.. — Móricznak tetszett Bátkai bátor, forradalmi hangja. Amikor Sárisápon volt, fel akarta keresni Bátkait, de éppen nem volt otthon a fiatal munkásköltő. — Móricz egyszer nálunk is aludt. Jó ebédet, vacsorát készített a f-leségem, kacsasültet, malachúst. J- ángyai ebédelt, de este csak 6Ültkrun>put kért Mértékletes volt, mert tudta, hogy vigyáznia kell az egészségére. , A községházáról — kérésére - elhoztam egy írógépet. Már renne! 4 órakor felébredt és dolgozni kezdett. Az írógép billentyűinek kopogása fcléb-c^ztett minket is. Vonattal jött ez alkalommal, s arról írt riportot, hogy mit látott a vonat ablakából Pesttől Sárisápig és mit hallott a vonaton az utasoktól. Légin káhb harmadik osztályon utazott, gyűjtötte a megf igy eleseket, jegyezgetett a noteszába, felírta a tájnyelvi szavakat, szólás-mondásokat, amelyeket később beleépített müveibe. Elkértem megnézni Pali bácsitól a két könyvet. Az egyik a „Légy jó mindhalálig". A beírás így hangzik: ,Szeretett Emma nénémnek Móricz Zsigmond 1939. XI. 19." A másik Móricz mű az „Eletem regénye". A dedikáció szövege a kővetkező: „Eletem regényét kevesen ismrik. de Emma néném e kevesek legkedvesebbje. Milyen hálával emlékezem az endredi szép napokra! Ez a könyv vem jut el idáig, de folytatni kéne. Tessék helyettem mesélni. Szeretettel kézcsók Zsiga. Sárisáp, 1939. XI. 19." Megköszönöm Pali bácsi kedves felvilágosításait. Közben bejön egy tízéves kisfiú: ifjabb Pallagi Pál. Érdeklődve hallgatja a beszélgetésünket. Az esztergomi Petőfi Sándor ÁJtalános Iskola ötödik osztályába jár. Büszke a rokoni kapcsolatra, már több Móricznovel kát. regényt elolvasott. Búcsúzáskor Pallagi Pál ezt mondja: „Milyen boldog lett volna bátyám, ha megérhette volna a mai világot.

1" Dévényi Iván — Móricz első Sárisápi látogatása után visszaadtam látogatását, feleségemmel együtt elmentünk hozzá Leányfalura. Elénkjött a hajóállomáshoz, pedig ez nem volt szokása. Vacsora után 6okáig elbeszélgettünk, éjfélig folyt a szó. Irodalomról beszélgettünk, szóbakerült J

rA fogoly lengyel" c. vers, amely a századforduló táján közismert vol. Móricz azt mondta, hogy Ábrányi Emil írta a verset Én úgy emlékeztem, hogy Csengery Gusztáv. Zsiga bátyámnak hatalmas könyvtára volt Fogott egy kis létrát, könyvespolcához támasztotta, fürgén felszaladt, és leemelte verseskötetét. Valóban, kiderült, hogy most az egyszer nekem volt ebben az irodalmi vitában igazam, „A fogoly lengyel'-t Csengery írta. Móricz egymásután olvasott fel verseket. főként Adyt. Már elmúlt 12 óra. amikor lefeküdt, pedig általában korai lefekvö volt, gyakran a vendégeire sem volt tekintettel ós visszavonult 10 órakor. Ilyenkor felesége. Simonyi Mária színművésznő maradt a vendégekkel. De már másnap reggel 5 órakor ébren volt, cs fél hatkor kattogni kezdett az írógépe. — Móricz Zsigmondtól több levelem, dedikált könyvem, fényképem volt. de nagyrév eik a háborús események során elkallódott, szétszóródott. Mindössze néhány családi fénykép maradt meg. Az egyik első feleségével. Holies Jankával cs a csecsemő Virággal ábrázolja. Megmaradt még két édesanyámnak dedikált könyve is. = Dolgozók Lapja 1956. jan. 11. 59