Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

1 . sz. melléklet TgSÓBMMl I EfÄ E&rterpomban, « Hévíz utcában él Móricz Zsigmond egyik unokaöccse, Pallagi I. Tudjuk, Móricz „Eletem regénye" c. müvéből és Móricz Virág „Apám regé­B" c. életrajzából, hogy Móricz Zsigmond édesany/a Paücgi-lány volt: Erzsébet, esanyjának a testvére volt Pallagi László, az ő fia Pallagi PaL Pallagi Pál most 56 éves. MegUrpően hasonlít unokabátyjához. Készségesen ael-Móricz Zsigmonddal, való taiáUcozásairóly a nagy magyar íróval kapcsolatos t élményéről. A két világháború' között, Komárom megye egyik falujában. Sárisápon volt yző. Móricz Zsigmond itt töbcször meglátogatta, ö pedig leányfalusi villájában 'este fel az írót. Most orog és Vidéke Vendéglátóipari Vállalat tisztviselője. — Amikor a 30-as években Zsiga bá­tm lejött hozzám Sárisápra, elvittem a bányászok kultúrotthonába. Mind­-t a. könyvtárra volt kíváncsi. Elkérte könyvtár katalógusát, és figyé—.esen giglapcrzta. Utána kissé rose: y.-úen jyezte meg: „Egyetlen egy könyvem ics a listán'. Szerette volna, ha művei rútnak a dolgozókhoz, de a bányaigaz­tóság nem tartotta kívánatosnak, hogy óricz könyveit ismerjek, forgassák a ínyászok. — Amikor Móricz Zsiipnond leányá­ig Virággal es ^"Lrág férjével egy al­tommal autóvu jött le hozzánk, egy irisápi parasztasszony, akinek a ne­rre még most m emlékezem. Borsos ínosné. odú ment az autóból kiszálló ához, és megkérdezte tőle: f rA'em Mő­cz író úrral beszélek?" Zsiga bátyám igyon megörült, jól esett neki, hogy parasztok, akiket legközelebb érzett agához ismerik ót. Megkérdezte Bor­jsnét, honnan ismerte meg. Az a sz­em y azt válaszolta, hogy a ..Tolnai iláglapja" fényképéről Ugyanis a Tolnai Világlapjá'-ban, a novellák fö­ítt, ott szerepeit mindig a szerző foto­ráfiája is. Móricz Zsigmond, úgy vet­;m észre, most kárpótolva érezte ma­it a bányászkönyvtárral kapcsolatos nalódása miatt­— A faluból származott egy bányász­öltő, Bátkai Istvár. aki szép verseket rt Kommunista szervezkedés miatt öbb ízben bebörtönözték. (A felsza­badulás .után néphadseregünk tisztje ettj. Verseit elvitte Leányfalura Mó­iezhoz, aki igen jó véleménnyel volt t műveirőL Bátkai versében üyen stró­ak voltak: ^A proletár, ha mondani meri, hogy a politikát ismeri, jaj, neki." „Hej, de hazug és cifra ez az élet, Szegény ember csak nyomorban clhet. Hej, de trágyás földben t t fű jobban nő, Erik a jövő, érik a jövő.. — Móricznak tetszett Bátkai bátor, forradalmi hangja. Amikor Sárisápon volt, fel akarta keresni Bátkait, de ép­pen nem volt otthon a fiatal munkás­költő. — Móricz egyszer nálunk is aludt. Jó ebédet, vacsorát készített a f-leségem, kacsasültet, malachúst. J- ángyai ebédelt, de este csak 6Ültkrun>put kért Mértékletes volt, mert tudta, hogy vi­gyáznia kell az egészségére. , A községházáról — kérésére - elhoz­tam egy írógépet. Már renne! 4 órakor felébredt és dolgozni kezdett. Az írógép billentyűinek kopogása fcléb-c^ztett minket is. Vonattal jött ez alkalommal, s arról írt riportot, hogy mit látott a vonat ablakából Pesttől Sárisápig és mit hallott a vonaton az utasoktól. Lég­in káhb harmadik osztályon utazott, gyűjtötte a megf igy eleseket, jegyezge­tett a noteszába, felírta a tájnyelvi sza­vakat, szólás-mondásokat, amelyeket később beleépített müveibe. Elkértem megnézni Pali bácsitól a két könyvet. Az egyik a „Légy jó mind­halálig". A beírás így hangzik: ,Szeretett Emma nénémnek Móricz Zsigmond 1939. XI. 19." A másik Móricz mű az „Eletem regénye". A dedikáció szövege a kővetkező: „Eletem regényét kevesen ismrik. de Emma néném e kevesek legkedvesebbje. Mi­lyen hálával emlékezem az endredi szép napokra! Ez a könyv vem jut el idáig, de folytatni kéne. Tessék helyettem mesélni. Szeretettel kézcsók Zsiga. Sárisáp, 1939. XI. 19." Megköszönöm Pali bácsi kedves felvilágosításait. Közben bejön egy tízéves kisfiú: ifjabb Pallagi Pál. Érdeklődve hallgatja a beszélgetésünket. Az esztergomi Petőfi Sándor ÁJtalános Iskola ötödik osztályába jár. Büszke a rokoni kapcsolatra, már több Móricz­novel kát. regényt elolvasott. Búcsúzáskor Pallagi Pál ezt mondja: „Milyen boldog lett volna bátyám, ha megérhette volna a mai világot. 1" Dévényi Iván — Móricz első Sárisápi látogatása után visszaadtam látogatását, feleségem­mel együtt elmentünk hozzá Leányfa­lura. Elénkjött a hajóállomáshoz, pe­dig ez nem volt szokása. Vacsora után 6okáig elbeszélgettünk, éjfélig folyt a szó. Irodalomról beszélgettünk, szóba­került J rA fogoly lengyel" c. vers, amely a századforduló táján közismert vol. Móricz azt mondta, hogy Ábrányi Emil írta a verset Én úgy emlékeztem, hogy Csengery Gusztáv. Zsiga bátyám­nak hatalmas könyvtára volt Fogott egy kis létrát, könyvespolcához támasz­totta, fürgén felszaladt, és leemelte verseskötetét. Valóban, kiderült, hogy most az egyszer nekem volt ebben az irodalmi vitában igazam, „A fogoly lengyel'-t Csengery írta. Móricz egymásután olvasott fel ver­seket. főként Adyt. Már elmúlt 12 óra. amikor lefeküdt, pedig általában korai lefekvö volt, gyakran a vendégeire sem volt tekintettel ós visszavonult 10 óra­kor. Ilyenkor felesége. Simonyi Mária színművésznő maradt a vendégekkel. De már másnap reggel 5 órakor ébren volt, cs fél hatkor kattogni kezdett az írógépe. — Móricz Zsigmondtól több levelem, dedikált könyvem, fényképem volt. de nagyrév eik a háborús események során elkallódott, szétszóródott. Mindössze néhány családi fénykép maradt meg. Az egyik első feleségével. Holies Jan­kával cs a csecsemő Virággal ábrázolja. Megmaradt még két édesanyámnak de­dikált könyve is. = Dolgozók Lapja 1956. jan. 11. 59

Next

/
Thumbnails
Contents