Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

Móricz Zsigmond utolsó e táji és személyes Odüsszeiája 1941 októberében esett, mint erre a Tengeralattjáró cimü riportjából I Hid, 1941. október 21./ következtetünk. A "folyamatos riport" egy vasúti utazás élményeit eleveniti - az iró a Nyugati pályaudvarról Doronra, majd itteni átszállással Sárisápra - nyilván Pallagi Pálhoz , a rokonhoz utazhatott. A felszállókat Pilisvörösvár, Dorog, Tokod irányába, a későbbi leszállókat "Bajna felé" vezeti az ut - közben az iró erősen figyel: beszámol a "tenger alatti néptömeg" vasúti viselkedéséről, párbeszédéről és elképzelt céljairól. Az. utazók a "változó világ" hirnökei. A környéken esett korábbi látogatások bizonnyal eszébe juthattak Móricznak az uton: a változást szomorú nosztalgiával látja és szigorú realizmussal mutatja be. Lemondón értékeli. A riport cimének jelképi tartalma - miként a vasúti fülke mikrovilága - "háborús időkre" utal: az uticél láthatatlan az utazók előtt. 53