Bodri Ferenc: A fiatal Móricz és Esztergom

eleven nyüzsgés és élő figurák. A vármegyei események és a feudális prémekben pompázó hősök olyanok, akár a későbbi regények modelljei, a nemesi Magyarország haláltáncának jeles tipusai. De - ugy tűnik - az iró beleunt a hivatalos történelmi vagy szociográfiai búvárkodásba: 1908 végén lemond az Országos Monográfia Társaság segédszerkesztői hivataláról, feladja Az Újságnál viselt, ekkor már aligha kinos poziciót. A társaságnál a továbbiakban csupán egy-egy önálló fejezet megirására kiván alkalmanként szerződéseket kötni. Teszi is. "...Nem voltam hiába a Monográfia Társaság szerkesztője, fiatal koromban, huszonöt évvel ezelőtt, ae van bennem valami a mcnoqrafusból. . . - emlékezik egy Nyugat-előadáson - , életem bármely évére nyitok vissza... az emlékeknek és képzeteknek msgmozditdsával, pontos és igaz emlék- és érzéstömegeket tudok megindítani és a felszínre hozni... Csodálatos az, hogy az adalékokra semmi memóriám nines, de az élet összképe leraktározódott bennem... " /Hogy nézi a legényiró az életet - 19 31. / . I aztán a Móricz Miklós kronológiájában emiitett legutolsó esztergomi tartózkodás - 1909. január 10-16. - a helyi sajtóban semmi nyomot nem hagyott: a városba nem a monográf:a hivatalos szerkesztője érkezett. Ha valóban itt tartózkodtak Jankával, akkor ez a frissen nyert szabadság első szárnypróbája lett: az iró a helyi jóbarátok körében nihenhette ki az elmúlt esztendő fáradalr..ait. Gyanúm szerint ekkor hallhatta azt az anekdotát Vaszary Kolosról, amely a Móricz Zsigmond hagyatékából cimü gyűjtemény /

Bp. 1960/ 313-314. lapján olvasható /A góbé/. És a néhány itt megjelent Móricz novella sorsa is ekkor dőlhetett el: a kávéház asztala mellett, az esti kvaterkázásokon . ".. .Becsapta a monográfiát - irja bátyjára" ''óricz Miklós - : jólét ürügye alatt dolgozott, és pénzkereset örve alav önmagét alapozta mind mélyebbre lebocsdtkozó falakkal... " Nos, a "jólét" valóban elkövetkezett, nem csekély munka eredményeként. "Két évig fizettek, hogy megtanulják Írógépelni..." - emlékezik kedvesen Móricz - de ez a 42